KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ütközés

Soós Tamás

Collide – angol-német, 2016. Rendezte: Eran Creevy. Írta: Eran Creevy és F. Scott Frazier. Kép: Ed Wild. Szereplők: Nicholas Hoult (Casey), Felicity Jones (Juliette), Ben Kingsley (Geran), Anthony Hopkins (Kahl). Gyártó: 42 / Automatik Entertainment / DMG Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 89 perc.

 

Egyik oldalon egy őrült, török Ali G (Ben Kingsley aktuális camp-alakításában), a másikon egy Shakespeare-től idéző drogmogul (a németként is nagyon brit Anthony Hopkins), kettejük kereszttüzében pedig a Love Story szerelmesei. A helyszín: Köln, és az észak-vesztfáliai autópályarendszer, a tét: a német drogbiznisz, plusz a veseelégtelenségben haldokló Juliette élete, akinek műtétjét barátja azzal a pénzzel fizetné ki, amit a Hagen Kahltól lopott drogokért kap Gerantól. Akciófilmnek álcázza tehát szerelmesfilmjét Eran Creevy (Shifty, Üdv a mocsokban), aki azonban elfelejti felrakni az érzelmi téteket: az egyórás, megszakítatlan autósüldözést katalizáló párkapcsolatot csak egy gyorsmontázsban összegzi, frappáns párbeszédek és eljátszható karaktermélység nélkül pedig a színészek között sem szikrázik fel a vászon. Érzelmek hiányában az Ütközés halálos iramban levezényelt autópornóvá gyorsul, ahol a csúcspontokat az egymásba hatoló verdák látványa rajzolja ki, és az nyeri el a szőke pultoslány kezét, aki tovább bírja az autós menetet. Creevy pedig majdnem olyan jól bírja, mint a túlpörgetett 21. századi akcióesztétikát meghatározó Crank, csak a Neveldine–Taylor duó túlzásból merített iróniáját CGI-mentes, Bourne-stílusú kaszkadőrmunkára cseréli, és hol hosszan egyben tartott snittel (lásd a menekülést a Hagen Kahl-raktárból), hol kreatív autós- és gyalogosüldözési koreográfiákkal teszi érdekessé a filmet, amelyben nem a kispályás drogfutár szerelmének, hanem a rendezőnek drukkolunk, hogy egészen a fináléig fenn tudja tartani a nyaktörő tempót. Ha a giccsbe fojtott szerelmi és a nonszensz felé sodort gengszterszálat nem is, ezt a kitartó és kompromisszummentes kocsizúzást lehet értékelni az Ütközésben, ebben az amatőr videók nyersességét idéző, sallangmentes B-filmben, amely kellemes egynyári kaland lehet mindazoknak, akik a Bourne-ban a politikát, a Halálos iramban-filmekben pedig a hollywoodi nagyotmondást nem kedvelték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12885