KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A medál

Hámori Dániel

 

A fiatalos bájából egyre rohamosabban vesztő Jackie Chan ismét visszatért közénk. Ezúttal azonban nem a Csúcsformában 1–2. és a Csapás-filmek nyomdokain halad, hanem visszanyúlt egy korábbi stílushoz – ez viszont inkább emlékeztet tréfára, mintsem komolyan vehető alkotásra. Az egykor (például az Istenek fegyverzetében) megütött hangnem pozitív visszhangra talált a maga idejében, hiszen ügyesen kombinálta a misztikus, kalandfilmes elemeket a kantoni harcművészeti filmek stílusával. Most viszont ezt a régmúlt receptet már-már pofátlanul nyakon önti egy korábbi Eddie Murphy-film, az Aranygyermek sztorijával és elemeivel. Mágikus medál, kiválasztott csodagyermek, világuralomra fenekedő főgonosz, kemény zsaru, aki belekeveredve az ügybe a gyermek védelmezője lesz, végül hősként felmagasztosul. Szinte plagizál, csak a jól bevált, korrekt bunyók fedik el a két film dramaturgiai vezérfonalának kísérteties hasonlóságát. Ilyenkor felmerül az egyszeri nézőben, hogy vajon miért hiányzik az eredetiségnek még a legkisebb szikrája is?

Apropó, csihi-puhi. Ebben a kérdésben sajnos Jackie nem vissza, hanem előre lépett, de ezzel csak rontott az amúgy sem jó helyzeten. A Mátrixból megismert high-tech gumiköteles légies ugrálások itt inkább kínosan kivitelezettek, a szökdelő kommandósok viszont legalább felüdítően nevetségesek. A dologban az a legszomorúbb, hogy egy jobb napokat látott filmes alacsonyodott le a szemünk láttára. Azonban ez mind semmi ahhoz képest, hogy Claire Forlani és a régóta sodródó, többre érdemes Julian Sands blamálja magát vállvetve Jackie mögött. A pénz nagy úr, mint tudjuk – úgy tűnik, annyira mégsem, hogy egy épkézláb forgatókönyvírót lehessen rajta venni. De legalább annak örülhetünk, hogy Jackie-nek új frizurája van.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1760