KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Tarantino előtt 1.

Közelmúlt-analízis

Kömlődi Ferenc

A frivol múzsa angolszász elemzői egy kötetben.

 

Tömegfilm a nyolcvanas években – igazít el a (Nagy Zsolt által szerkesztett) kötet alcíme. Pontosítsunk: az első kötet alcíme, mivel jelen tanulmánygyűjtemény egy kétrészes munka kezdő opusa. Az angolszász szerzők főként műfajelméleti kérdéseket vetnek fel, illetve az oly közeli, de mégis oly távoli évtized meghatározó zsánereinek (akció, horror, sci-fi, pornó) általános vizsgálatára vállalkoznak. Kortársként: a válogatás 1979 és 1991 közötti írásokból ad ízelítőt. (A filmelemzéseket, a korszak emblematikus mozijainak ismertetését, a posztmodern bemutatását a második kötet tartalmazza majd.)

Különös érzés tíz-tizenöt év távlatából visszatekinteni, s észlelni, hogy az értékek mennyire átrendeződtek. Hiszen az akkoriban tömegszórakoztatásnak minősített alkotások jelentős részét (Szárnyas fejvadász, A légy, Emlékmás) a jelen esztétái az úgynevezett művészfilmek közé sorolják. Más kérdés, hogy a felettébb mesterséges megkülönböztetés – többek között Quentin Tarantinónak köszönhetően – szép lassan érvényét veszti…

Megújulás helyett azonban „kimerülés”, „kifáradás” következett. A mai állapotok érzékeltetésére Nagy Zsolt (találóan) Faustot idézi: „Csak csirizelgess, / Kotyvassz ragút más resztliből.” Azaz, a film válsága az ezredfordulóra teljesedett ki.

Mennyiben előlegezte mindezt a nyolcvanas évek populáris mozija? Mely trendek erőteljesebb érvényesülése akadályozhatta volna meg a lebutulást / lebutítást? A szerzők e bonyolult kérdések „előtörténetét” ábrázolják. Több aspektusból, általában olvasmányosan, szórakoztatva. Dicséretes tény, már csak azért is, mert olyan – máskülönben kényes, a dögunalommal, esetleg belterjes, szakmai szőrszálhasogatással „kecsegtető” – témákat elemeznek, mint például a műfajelmélet, történeti aspektusban. A bőséges filmidézetek élővé teszik az élettelennek hitt matériát.

A három műfajelméleti tanulmányt követő második részben akció-mozira, horrorra és sci-fire szűkül a kör. „Minden jól működő horrorfilm egyik legjellemzőbb vonása annak a félelemnek az ábrázolása, ami a normális és abnormális, az ismert és az ismeretlen közötti határ áthágásából ered” – állítja Douglas L. Rathgeb. Tételét, „Meseország” és „Szörnyföld” tudatalattinkban játszódó háborúját, tökéletesen illusztrálja a Halloween, illetve a Rémálom az Elm utcában.

Az emlékmást elemezve Fred Glass az „Új Rossz Jövő” darabok társadalomkritikai aspektusait hangsúlyozza: a lepusztult urbánus létet, mérhetetlen erőszakot, amnéziás médiát, a hatalom korrupt és kíméletlen alaptermészetét. Ebben a (cyberpunk) közegben már nem a húsvér homo sapiens, hanem a gépember a pozitívabb szereplő.

Edward Guerrero két klasszikus (A lény, A légy) remake-jében az AIDS-metaforára hívja fel a figyelmet. Noha Cronenberg másképp látja, a megfeleltetés nem alaptalan. A két mozi más szempontból is tanulságos: előre vetítették a kilencvenes években eluralkodó újrafeldolgozási lázat.

A trend alól a lesajnált, kiátkozott pornó se kivétel. A harmadik részben olvasható esszék e filmtípust elemzik – objektíven, szenvedélyektől mentesen, helyenként kvantitatív módszerekkel, s rendkívül tanulságosan. Hogyan különül el egymástól puha és kemény szex? Miként fogadja be, éli át a közönség a nem imitált nemi aktus látványát? Miért hamis azon közkeletű tétel, mely szerint a pornó-mozi a nőt szenvedő alanyként, a macho-fantázia kiszolgáltatott tárgyaként jeleníti meg? A kötet csúcspontját jelentő, magyar nyelven unikumnak (és merész vállalkozásnak) számító három tanulmány e kérdésekre (is) keresi a választ. Azóta viszont az XXX kiszorult a mozivászonról – manapság a videó-iparban, és főként a számítógép képernyőjén hódít. Nem kevés sikerrel…

Remélhetőleg a gondosan, szakmai hozzáértéssel válogatott (két) kötetre szintén szép siker vár. Hiányt pótolnak.

 

Új Mandátum Könyvkiadó, 2000


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3437