KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie

Kulin Ferenc

 

A közízlésnek kell eldöntenie, menynyire szükséges beavatkozni a pornográf vagy erőszakot sugalló termékek terjesztésébe. Ha a közvélemény demokratikus közvetítőrendszerrel kifejezésre juttatja, hogy tiltakozik az ilyen termékek terjesztése ellen, akkor ennek megfelelően korlátozni kell a terjesztést, ha a közvélemény elnézőbb, akkor a szabályozásnak is rugalmasabbnak kell lennie. Nem hiszem, hogy bármiféle teóriával körülírható lenne, hogy mi az ami káros, és mi az ami nem, hiszen maguknak a szóban forgó termékeknek a meghatározása is nagyon problematikus. Nem lehet pontosan eldönteni, melyek azok a termékek, amelyek a személyiség fejlődését károsan befolyásolják. Hiszen maga a téma, a szeretkezés, a gyilkolás éppúgy megtalálható a legmagasabb rendű, mint ahogy a legalantasabb irodalomban vagy filmekben. Ennek ellenére kétségtelenül működik mindnyájunkban olyan, csalhatatlannak tűnő ítélőképesség, amely egy konkrét tárgyról meg tudja mondani, hogy az alantas-e vagy esztétikus. Épp ezért csak a mindenkori sensus communis jelölheti ki e termékeknek forgalmazási módját. Természetesen csakis a forgalmazásról van szó, hiszen az emberi jogokat korlátozná, ha én előírnám bárkinek, mit fogyasszon vagy mit ne. Elvileg az is megtörténhet, hogy a parlament törvényben szabályozza a forgalmazás kérdését. Hozzátenném azonban, hogy én magam, és jelenleg a kulturális bizottság sem támogatna ilyen kezdeményezést. Nem kívánjuk törvény szintjére emelni azt, ami tökéletesen elintézhető egy minisztériumi rendelet megalkotásával. Mindaddig, amíg meg nem győződünk arról, hogy a már meglévő jogszabály, a miniszteri utasítás tartalma miatt elégtelen ahhoz, hogy végrehajtsák, addig nem kell másfajta jogszabályt hozni.

Egyébként pedig a személyes véleményem az, hogy a probléma túl van méretezve. Ugyanis hiába korlátozzuk mi az újságosstandokon a fedetlen keblek és nemi szervek képeinek a forgalmazását, amikor a műholdas tévéken keresztül naponta több órán keresztül ömlik elsősorban a horror, de a szex is. Van olyan területe ennek a műfajnak, amely tökéletesen szabályozhatatlan, mert a magyar jogalkotásnak nincs módja arra, hogy az éteren keresztül érkező adásokba beleszóljon. Ezért önámítás ha azt hisszük, hogy a nyomtatott sajtó ellenőrzésével ez a probléma megoldható. Szerintem az „erkölcsi fertő”, az „ízlés el-posványosodása” nem megállíthatatlan, azt gondolom, hogy most olyan fertőzést kapott a kultúra, amit túl kell élnie, ki kell hevernie. Egészen biztos, hogy pár év után ez a gond már nem úgy fog jelentkezni mint ma, amikor az újszerűség, a tiltott jelleg miatt rendkívüli az érdeklődés az ilyen termékek iránt. A felfokozott érdeklődés természetes, és ugyanilyen természetes lesz ennek az érdeklődésnek az elhalása is.

 

Lejegyezte: Kovács András Bálint


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 11-12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4064