KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vértestvérek

Klág Dávid

Gong Wu – hongkongi, 2004. Rendezte: Wong Ching Po. Írta: Chi-long To. Kép: Charlie és Kenny Lam. Zene: Mark Lui. Szereplők: Andy Lau (Jimmy Yam), Jacky Cheung (Bal Kéz), Shawn Yue (Wing), Edison Chen (Turbo), Chien-lien Wu (Mrs. Hung). Gyártó: Anytime Pictures Co. Ltd. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 83 perc.

 

John Woo-t, a hősies vérontás nagymesterét kivételesen nem a csúcsra vitt pisztolypárbajok érdekelték, amikor megrendezte addigi életművéhez képest is erőszakos Golyó a fejbent, hanem hogy elkészítse a Szarvasvadász és az Apokalipszis most saját stílusához igazított változatát. A végeredményen meglátszott a fékezhetetlen düh és a tehetetlenség, amit a Woo az egy évvel azelőtti Tianmen téri demonstrációk leverésekor érezhetett: hiába játszódik filmje a vietnami háború kezdetén, kaotikus tömegjelenetei és morális konfliktusai mind 1989-et idézik. És most itt van félig hivatalos remake-ként a Vértestvérek, ami nem elég, hogy Woo akcióorgiájából csak a szirupot tartja meg, az eredeti szándékot is kiheréli azzal, hogy a hatvanas évek Vietnamjából és Hongkongjából átteszi a cselekményt a harmincas évek Sanghajába. Agyő, apokalipszis, Isten hozott, gengszterfilm!

Ami az art deco rajongóknak persze jó hír, ugyanis Alexi Tan filmjének díszlettervezője és operatőre kitett magáért, amikor a kulcsfontosságú mulató belsejét kellett prezentálni. Aki azonban a három gyerekkori jó barát unásig ismert toposzától (a legkisebb buta, a középső becsületes, a harmadik könyörtelen) egy klasszicista maffiafilmet vagy akár egy Woo-mintájú súlyos sorsdrámát várna, az nehezen fogja megemészteni a zavaros és motiválatlan történetszövést, a fásult színészi játékot és az érdektelen mellékszálakat – avagy a klasszikus bűnfilmek legnagyobb ellenségeit. Igaz, hogy a finálé stilizált leszámolása felvillantja a hongkongi filmek szebb hagyományait, de az azt megelőző nyolcvan perc a mozgóképek gyengébbjeit hozza.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9457