KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Adventureland – Kalandpark

Vízer Balázs

Adventureland – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Greg Mottola. Kép: Terry Stacey. Szereplők: Jesse Eisenberg (James Brennan), Kristen Stewart (Em Lewin), Kelsey Ford (Arlene), Michael Zegen (Eric), Ryan McFarland (Brad). Gyártó: Sidney Kimmel / This Is That. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 107 perc.

 

Nehéz ma olyan amerikai vígjátékra beülni, amely ne viselné magán Judd Apatow jól felismerhető kézjegyét, és a szomorú helyzet az, hogy minden önismétlés és modorosság ellenére még mindig ez a jobbik verzió.

Az egyre több csatlakozási ponttal rendelkező Apatow istálló már-már iparszerűen ontja magából az újabb munkákat, arra az egyszerű igazságra építve, hogy egy klasszikus felépítésű romantikus vígjáték is lehet erősen profán, és nincs azzal semmi baj, ha a főhős túlsúlyos, kifejezetten lúzer alkat, vagy erős lábszaga van.

Az Adventureland főszereplője történetesen a vesztes kategória, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a rendező a vicces nevű – és ezúttal Apatow nélkül ügyködő - Greg Mottola, aki a Superbaddel már ért a helyüket kereső, ügyetlen tinikhez, és aki most saját fiatalkori emlékeiből építkezett. Hősünk, James a nyár elején azzal a kellemetlen hírrel szembesül, hogy szülei anyagi helyzete miatt kénytelen megkeresni az egyetemrevalót, így egy lerobbant vidámparkban vállal munkát. Itt mindenféle figurával találkozik, köztük a vagány, mégis bájos Emmel, aki pont az ideális lány lenne számára, ha nem lenne neki egy pici, de csúnya titka. Az „életem legnyarabb szara” motívum ugyan nem éppen új ötlet a szakmában, a felnőtté válás keserédes kínja viszont megunhatatlan mozis klisé – függően attól, hogy ki mit hoz ki belőle. Mottola szerethető karakterekkel dolgozik – köztük van Apatow egyik kedvence, Bill Hader is -, a vidámpark pedig remek háttér a történethez, ám a helyzetek sablonosak, a sztori tempótlan és meglepetésmentes, egyedül a női főszereplő, Kirsten Stewart csillant meg valamit abból, hogy milyen is elkeseredett tininek lenni egy pocsék nyáron. És némi filmtörténeti csemege a végére: hőseink első közös autókázása során a Monroeville Mall kivilágított emblémája mellett hajtanak el: ez volt Romero 1978-as Holtak hajnalának fő helyszíne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9822