KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Két kopper

Alföldi Nóra

Cop Out – amerikai, 2010. Rendezte: Kevin Smith. Szereplők: Bruce Willis, Tracy Morgan, Adam Brody. Forgalmazó: ProVideo. 107 perc.

 

Kevin Smith életműve idestova nagykorúvá érik, a hobbit-küllemű kult-direktor azonban nem annyira vizuális kifinomultságáról, sokkal inkább sziporkázó párbeszédeiről, szerethető lúzer karaktereiről híres. Nullbüdzsés, pop-referenciáktól hemzsegő filmjeinek eszköztelensége és minimalizmusa jobbára bájos amatőrizmus, semmint tudatos művészi koncepció; épp ezért volt tévedés a producerek részéről, hogy stúdiódebüt gyanánt iparosmunkát bíztak rá.

Papíron persze minden máshogy fest, a Két kopper forgatókönyve elméletben valóban Smith-ért ordít, hiszen egy klasszikus, régi vágású buddy movie, melyben a mufurc Bruce Willis és anyósülésének állandó tartozéka, a nagypofájú afroamerikai Tracy Morgan rutinos zsarukként New York fémkerítéses körzeteiben üldözik a gonosz latinokat. A cselekmény legalább annyira színes, mint az említett környék etnikai összetétele, a szerteágazó–összeérő szálak elvileg biztosítanák a nézőbarát izgalmakat, mindez azonban a hagyományok szoros, de közben reflektálatlan követése miatt csaknem desztillálódik. Smith részéről – lévén igazi mozibuzi – szolid tisztelgés lenne ez a nyolcvanas években hőskorát élő 48 óra- és Halálos fegyver-szériák által fémjelzett bűnügyi filmtípus felé, de jobbára azokra az elemekre koncentrál, melyek miatt anno e szubzsáner kihalásra ítéltetett. Tracy Morgan ripacskodása Eddie Murphy rossz napjait idézi, látványelem gyanánt paródiába illő pisztolypárbajok és rossz viccnek ható lassított felvételek dúsítják az eseményeket, miközben a body-count bátortalanul gyér, a cselekmény pedig elmállik, mint műbőrkabát a napon. A Két kopper forgatókönyvét nem Smith jegyzi, a Smith touch tehát hiányzik. Néha a legnagyobb lúzerek is hibázhatnak.

Extrák: Kimaradt jelenetek, magyar felirattal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10252