KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végrehajtók

Sepsi László

Repo Men – amerikai, 2009. Rendezte: Miguel Sapochnik. Szereplők: Jude Law, Forest Whitaker, Liev Schreiber. Forgalmazó: Universal. 115 perc.

 

Az Eric Garcia (Trükkös fiúk) regényéből készült Végrehajtók újabb bivalyerős disztópia, amely a Daybreakers – A vámpírok korának víziójához hasonlóan egyetlen központi metaforában (mesterséges testrészek törlesztési részletei miatt eladósodott fogyasztók levadászása) találja meg a gazdasági világválság tömegfilmes leképezésének lehetőségét. Habár a rendszerrel szembekerülő „repo man” története a regényeredetihez képest számos változtatáson ment keresztül – az író közreműködésével készült forgatókönyv kiegyenesítgeti a fragmentált kronológiát, teljes egészében elhagyja a főhős jellemrajzának szempontjából központi szerepet játszó háborús élmények párhuzamos cselekményszálát és az eredeti sötét noir-romantikában úszó zárlatát jóval cinikusabb csattanóra cseréli –, a szükségszerű egyszerűsítések ellenére a Végrehajtók filmverzióban sem barátságosabb látomás Garcia zaklatott prózájánál. Az említett vámpírdisztópia forradalmi hevületével szemben a Végrehajtók egyik verzióban sem kecsegtet valódi feloldozással: a 451 Fahrenheitet, Gilliam Brazilját, és ezek további leszármazottait idéző cselekményséma mind a regényben, mind pedig a filmben a modern disztópiák (Szép új világ; 1984) elemi keserűségét torzítja elviselhető mértékűvé egy-egy posztmodern csavarral, de az távol áll tőlük, hogy a rendszer megváltoztathatóságát akár csak egy pillanatra is komolyan fontolóra vegyék. Miguel Sapochnik filmje egy ponton képes a regény ötletességét is felülmúlni: a „blokkolás” fogalmán keresztül a szexualitást, a fogyasztást és az eltárgyiasodást egyetlen motívumban közös nevezőre hozó, az eredetiben nem szereplő kulcsjelenet az egyik legszebb szimbolikus képsor, amely társadalomkritika címén manapság vászonra került – és amely bőven kárpótol a főhős jellemének leegyszerűsítéséért.

Extrák: Audiókommentár a rendezővel és a forgatókönyvírókkal; két kisfilm; kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10351