KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Drogfilmek

Szerelmi álmok (Liszt)

Czirják Pál

Szerelmi álmok (Liszt) - magyar, 1970. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Sinkovits Imre, Ariadna Sengelaja, Pécsi Sándor, Major Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 172 perc.

A néhány hónapja megjelentetett Mágnás Miska után most újabb alkotás válik hozzáférhetővé Keleti Márton gazdag rendezői életművéből. Bár valószínű, az 1970-ben készült Szerelmi álmok jelen kiadását inkább motiválta Liszt Ferenc születésének kerek évfordulója, mint a rendező személye.

A zeneileg gazdagon illusztrált, igényes kivitelű, látványos életrajzi film műfajának egyik legjelentősebb hazai reprezentánsa. Keleti a tőle megszokott professzionalizmuson túl azért is fordul különös gonddal témájához, mivel Liszt Ferenc életútjának megfilmesítése személyes kihívás számára. Tanulmányai kezdetén maga is zenei pályára készül; másrészt Liszt alakjával visszatérően foglalkozik, például az 1952-ben készített Erkelben is megidézi. Ezt a megkülönböztetett odafigyelést jelzi többek között az eredeti helyszínek felkeresése, a korhű ruhák, kellékek, hangszerek precíz összeválogatása, továbbá az, hogy a felcsendülő zeneművek olyan előadók interpretációjában szólalnak meg, mint Cziffra György és Szvjatoszlav Richter.

A történeti hitelesség mellett persze a közönségvonzó, fordulatos cselekményvezetés is fontos szempont maradt. Talán ezzel magyarázható, hogy Liszt zenei fejlődése helyett inkább szerelmi kapcsolataira fűzi fel főhőse élettörténetét Keleti. A feldolgozás regényességét erősítik a változatos, gyönyörűen fotografált helyszínek, Velence, Weimar, Pétervár hangulatos látképeitől a gazdagon díszített palotabelsőkig, melyek a korszak nézői számára mindenképp egzotikumként hathattak. Hildebrand István operatőr nagyvonalú kameravezetése és színkezelése különösen jól aknázza ki a szélesvászonban rejlő lehetőségeket. Így végül Keleti és alkotótársai keze alatt a film maga is egy romantikus művész romantikus életrajzává változik.

Extrák: a filmet egy húszperces keletkezéstörténeti összeállítás egészíti ki, amely a kétlemezes kiadvány második korongján kapott helyet, és amelyben Mácsai János zenetörténész beszél a műről és tematikus előzményeiről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10893