KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Aznap éjjel

Tévedés áldozata

Csiger Ádám

Az HBO új minisorozata a minden idők egyik legjobb tévészériájaként emlegetett Drót hagyományait folytatja.

 

A nyolcrészes széria kevert műfajú zsánerdarabként kezdődik: a thriller, a whodunit krimi, a tárgyalótermi dráma és a börtönfilm elemeit egyaránt felvonultatja. Egy pakisztáni származású New York-i egyetemista, Nasir Khan (Riz Ahmed) egy este ki akar rúgni a hámból: felszed egy lányt a manhattani Upper West Side-on. Pia, drogok, szex, filmszakadás, majd Naz vérbe fagyva találja a nőt. Bepánikol, elmenekül, amivel magára tereli a gyanút, így gyorsan letartóztatják. Minden ellene szól a kegyetlen gyilkossági ügyben, így nem szabadulhat óvadék fejében. A hírhedt Rikers börtönben kell kivárnia a tárgyalását. A nyomozók fülük botját sem mozdítják az egyértelműnek tűnő ügyben, de Naz két ügyvédje (John Turturro, Amara Karan) dacol az iszlamofób közhangulattal és magánnyomozásba kezd.

Az alapkoncepció akár Hitchcock fejéből is kipattanhatott volna, ekként viszont divatjamúlt is, különösen az HBO saját gyártású sorozatainak viszonylatában, melyek az elitkultúrát, a magas művészetet képviselik a tévészériák színterén. (Az is épp ennyire szokatlan az HBO amerikai szárnyától, hogy e sorozat egy remake, mégpedig a 2008-ban a BBC-n bemutatott Criminal Justice amerikai feldolgozása.) Az Aznap éjjel nem karakter-, hanem inkább eseményvezérelt történet, így elméletileg bárki azonosulhat a főhőssel, valójában Nazt annyi szerencsétlenség éri, mint Jóbot, amivel a cselekmény hitelessége csorbul. A főhős esete bárkivel megtörténhet, de ennek hátrányai is vannak: az aktív, kezdeményező főhősöket felvonultató történetek intenzívebbek és egyedibbek. Viszont Steven Zaillian író-rendező szériáját az teszi mindezek ellenére fontos és aktuális produkcióvá, hogy korántsem bibliai tanmeseként, hanem rögrealista, szociografikus és társadalomkritikus sorozatként folytatódik, megidézve a szintén az HBO által készített, minden idők legjobbjaként gyakran emlegetett Drótot. Az Aznap éjjel az amerikai igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás útvesztőibe kalauzol: balszerencséjének köszönhetően a naiv és fiatal Naz bekerül a Rikers poklába, ami a sorozat ábrázolásmódjában nem sokban különbözik a Menekülés New Yorkból anarchikus börtönszigetétől, ahol a legkegyetlenebb bűnözők uralkodnak, a korrupt őrök pedig szemet hunynak a szabálysértések és visszaélések fölött. Az Aznap éjjel börtönfilmes szála A remény rabjaiban látottak tökéletes ellentéte: Naz drasztikus és drámai átalakuláson kényszerül átmenni a túlélés érdekében. Kopaszra borotválja a fejét, tetkókat varrat, kigyúrja magát, bunyózni kezd, rákap a drogokra és kiveszi a részét a helyi hatalmi harcokból és csempészetből. Ironikus módon ártatlanul kerül börtönbe és csak ott válik köz- és önveszélyes bűnözővé – és nem ő az egyetlen, akinek élete végleg félresiklik egy téves letartóztatás vagy túl szigorú büntetés miatt. A Naz transzformációját bemutató Riz Ahmed zökkenőmentesen válik mimózalélekből börtöngengszterré, de nem marad el tőle az ügyvédjét megformáló John Turturro sem az eredetileg James Gandolfininek szánt szerepben, sem pedig a Drótban is nagyot alakító Michael K. Williams, aki a Rikers maffiavezérét játssza.

A krimi-thriller műfajú cselekményszál főleg a börtön-jelenetek dramatizálására szolgál, ebben viszont félsiker az eredmény. Pozitívum, hogy a főhős karakterét sikerül aktivizálni: dilemmák tornyosulnak előtte, például különböző ügyvédek, valamint vádalku és a szigorúbb büntetés réme között kell választania. Másrészt viszont a börtönön kívül játszódó történetszálak kiszakítják a közönséget a Rikers fojtogató, sötét, klausztrofób atmoszférájából és feledtetik a nézővel a főhős színeváltozását. A lassú, részletgazdag börtönbeli jelenetezéshez kevéssé illik a vörös heringekre építő detektívtörténet, a börtöndráma ellipszisei pedig elidegenítik a nézőt Naz karakterétől. A Schindler listája, a New York bandái és a Pénzcsináló forgatókönyvével nevet szerzett Zaillian nem tipikus sorozatként, hanem a Sátántangót idézően hosszú játékidejű, moziélményt kínáló filmként képzelte el a projektet, ami egyszerre a széria fő hátránya és különlegessége. A végeredmény egy tagadhatatlanul szokatlan és kiszámíthatatlan sorozat, ami viszont kihagyott lehetőségektől éppúgy hemzseg, mint ihletett és emlékezetes pillanatoktól.

 

AZNAP ÉJJEL (The Night of) – amerikai, 2016. Kreátor: Richard Price és Steven Zaillian. Rendező: James Marsh és Steven Zaillian. Író: Richard Price. Kép: Robert Elswitt. Zene: Jeff Russo. Szereplők: John Torturro (Stone), Riz Ahmed (Naz), Peyman Moaadi (Salim), Bill Camp (Box). Gyártó: BBC / HBO. 9x50 perc



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11170