KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az újságos fiú

Nagy V. Gergő

The Paperboy – amerikai, 2012. Rendezte: Lee Daniels. Szereplők: Matthew McConaughey, Zac Efron, John Cusack, Nicole Kidman. Forgalmazó: MediaPro. 102 perc.

Egyöntetű viszolygás és masszív füttyszó fogadta Cannes-ban Lee Daniels második moziját, és ez az uniszónóban zengő kritikai kórus már önmagában figyelemre érdemessé avatja. Az újságos fiú tényleg nem a finom gallok ízlésére szabott darab – velejéig mocskos, lucskosan buja, izzatag neo-noir, amelyben mogorva vademberek krokodilokat beleznek, egy ártalmatlan börtönlátogatás bizarr szexjelenetté fajul, és a felnőtté válás rögös útján lépdelő hősünket nyilvánosan levizelik.

Mindehhez pedig egy lusta nyomozás története adja a keretet, a polgárjogi mozgalmaktól feszült amerikai délvidék pedig a kulisszát. Hatvankilenc forró nyarán egy bepállott floridai kisvárosba érkezik két újságíró, hogy a helyi seriff megölése miatt halálra ítélt fickó ügyében szaglásszanak – s melléjük szegődik egyikük öccse (az álmodozó tekintetű Zac Efron) meg a börtönben senyvedő férfi levelező-barátnője (a felfújt ajkú, harsány göncökben tipegő, útszéli vampként domborító Nicole Kidman). A seriff-gyilkos megmentése lomha tempóban halad, inkább a döglesztő napon izzadnak a szereplők, és a melegtől (vagy épp a piától) kábán birkóznak felhorgadó vágyaikkal. A Pete Dexter-regényből dolgozó Daniels egyrészt egy rothadó családról és a ruganyos testű hőse férfivá éréséről mesél, másrészt az öntudatos feketék látványától döbbent, csurig rasszista Délről ad képet – de láthatóan akkor van leginkább az elemében, amikor Efron és Kidman ödipális románcáról tudósít (hol korabeli Motown-slágerekre komponált montázsokban, hol egy kitartott közelképpel Efron arcáról), vagy amikor a lápvidék tébolyát cizellálja (lásd a finálé feszült mocsári bújócskáját). Nem a szépen ívelő, kerek történet, nem az izgalmas bűnügy, s nem is a tanulság érdekli, inkább az őrület közelségében tevékeny figurák groteszk közjátékaira fókuszál – és meg kell hagyni, egyedi a humora. Az újságos fiú kétségkívül romlott, mocskos szenzációkat mutogató mozi – de vadul kicsapongó, túlfűtött parádéja bátrabbnak és izgalmasabbnak tűnik a hivatalos jó ízlés megannyi kegyeltjénél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11471