KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mélyütés

Simor Eszter


Southpaw – amerikai, 2015. Rendezte: Antoine Fuqua. Írta: Kurt Sutter. Kép: Mauro Fiore. Zene: James Horner. Szereplők: Jake Gyllenhaal (Hope), Forest Whitaker (Wills), Rachel McAdams (Maureen), Oona Laurence (Leila), 50 Cent (Mains). Gyártó: Escape Artists / Fuqua Films / WanDa Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 134 perc.

 


A sportfilm mindig kiváló lehetőséget ad egy rendezőnek arra, hogy a test fizikai megpróbáltatásának ábrázolásán keresztül egy ember érzelmi fejlődését mutassa be. Rubin ‘Hurrikán’ Carter, Rocky Balboa, Jake La Motta az erő, a fegyelem, a hősiesség és természetesen a férfiasság megtestesítői. De beleillik-e a sorba Billy Hope? A Mélyütés című filmmel a sötét bűndrámákra specializálódott Antoine Fuqua úgy gondolta, megrendezi az y nemzedék bokszfilmjét (ami eredetileg Eminem visszatérését jelentette volna a szélesvászonra, egyfajta folytatásaként a 8 mérföld karriertörténetének).

A sztori a „Remény”-nek keresztelt bokszoló megváltástörténete, akinek mindene megvan: pénz, siker, család. Egy tragédia – melynek közvetett okozója – következtében mindenét elveszíti, de erejének köszönhetően és agresszív természetét legyőzve végül megváltja önmagát. A Kemény motorosokat jegyző Kurt Sutter forgatókönyve sajnos nem mentes a kliséktől, de a rendező jó atmoszférateremtő képessége lehetőséget ad arra, hogy Jake Gyllenhaal intenzív alakítása kerüljön a film középpontjába. A Hope-ot alakító színész ismét elképesztő fizikai metamorfózison ment keresztül a teljes színészi azonosulásért. Míg az Éjjeli féreg szerepe miatt 13 kilót fogyott, most – a karakterére jellemző elszántsággal –izomkolosszussá formálta át magát. Antoine Fuqua rendező gyakran használ közeli képeket és az izmos, tetovált, megkínzott, folyton izzadt és vérző testnek a brutálisan expresszív, nyers ábrázolásán keresztül ad betekintést a karakter lelkének mélyére. Gyllenhaal vérben forgó szeme megmarad a néző emlékezetében. Talán ez a szolid őrület – ami megvolt a La Mottát alakító, fiatal Robert De Niróban is – előjele annak, hogy Jake Gyllenhaal lassan a legkiválóbb színészek sorába emelkedik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12394