KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Nagy Fal

Kránicz Bence

The Great Wall – amerikai, 2016. Rendezte: Zhang Yimou. Írta: Tony Gilroy, Carlo Bernard és Doug Miro. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Matt Damon (Garin), Pedro Pascal (Tovar), Tian Jing (Lin Mei), Willem Dafoe (Ballard), Andy Lau (Wang). Gyártó: Legendary Entertainment / Atlas Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 94 perc.

 

A 2010-es évek elejéig Japán számított Hollywood második legnagyobb piacának, az utóbbi években viszont már a valóságos gazdasági csodát produkáló Kína termeli a legtöbb bevételt az Egyesült Államokon kívül, méghozzá úgy, hogy a helyi kvóták alapján évente csak pár tucat külföldi filmet mutathatnak be. Nem csoda, hogy az amerikai filmipar egyre több gesztust tesz a kínai közönségnek. A Vasember 3 kínai kópiáin pekingi mellékszál gazdagította a történetet, a Képszakadás című tinifilm kínai hőse pedig az alternatív változat szerint a tivornyázás után az óhazába utazik, és kibékül a családjával.

A jól jövedelmező kínai-hollywoodi kapcsolatot építi tovább a nagyszerű Zhang Yimou is. A kínai film nemzetközi áttörésében kulcsszerepet játszó rendező néhány éve Christian Bale főszereplésével forgatott otthon, A háború virágait imádta is a hazai közönség. A hasonló receptet követő A Nagy Fal viszont szélesebb nemzetközi forgalmazást kapott, köszönhetően Matt Damon sztárkarizmájának és a populárisabb megközelítésnek. A történelmi filmet ígérő cím ugyanis pergő akciómozit takar, míg alaphelyzete inváziós sci-fiket idéz: a középkori Kínát földönkívüli szörnyhordák fenyegetik, és a vár-, pontosabban falvédőkhöz európai zsoldosok is csatlakoznak.

A bornírt történetet tetszetős vizuális körítés teszi fogyaszthatóvá, ám a kékben és vörösben pompázó harcosok legfeljebb a rendező munkásságával éppen csak ismerkedő nézőket nyűgözhetik le, elvégre a Hős nemcsak színkódos jelmezek terén képviselt magasabb nívót. Adja magát a párhuzam a meggazdagodás reményében Kínába érkező főhős és a film készítői között, de valójában ennyi képzelőerőre sincs szükség, hogy a Nagy Falat a két nagyhatalom számára kölcsönösen előnyös üzleti vállalkozásként nézzük elsősorban. A filmrajongók pedig reménykedhetnek benne, hogy Zhang Yimou legközelebb kisebb tétekkel, de nagyobb művészi önállósággal dolgozhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13084