KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Fantasztikus világok

Beavatottak

Kránicz Bence

: Tóth Csaba politológus népszerűvé tett egy szemléletmódot, a sci-fik politikai, jogi elemzése egyre több elemzőt érdekel.

 

Tóth Csabát is meglepte, hogy tavaly megjelent könyve, A sci-fi politológiája milyen sikeres lett. Amilyen egyszerűnek tűnt a fiatal politológus ötlete, olyan lelkes fogadtatásra talált: a legnépszerűbb kortárs fantasztikus film- és könyvsorozatokon, a Star Wars, Az éhezők viadala, a Star Trek epizódjain keresztül mutatott be alapvető politikaelméleti dilemmákat, amellett érvelve, hogy az óhatatlan egyszerűsítések ellenére ezekből a fikciós univerzumokból a valós társadalmi-politikai rendszereinkre vonatkozóan is tanulságos belátásokkal gazdagodhatunk.

A szerzővel készített interjúnkban (Filmvilág 2016/6) Tóth azt mondta, vonakodna filmes vagy irodalmi analógiát keresni a mai magyar politikai rendszer elemzéséhez. Visszafogottsága érthető, mégis úgy éreztem, könyvére is rányomja a bélyegét: A sci-fi politológiája alaposan körüljárta a választott művek politikai rendszerét és azok történelmi forrásait, de merészebb elemzéseket, bátrabb gondolatokat és a mai politikai életre vonatkozó, inspiráló reflexiókat nemigen találtam a könyvben. Alapvetően ugyanez a kifogásom a Tóth szerkesztésében készült, az ő módszerét alkalmazó tanulmányokkal szemben is, amelyeket a Fantasztikus világok közöl.

A kötetbe belelapozva imponáló a feldolgozott témák változatossága. A négy egységre osztott könyvben önálló részt kaptak a Star Wars-szal foglalkozó írások (maga Tóth naprakészen a Zsivány Egyest elemzi), de a szuperhőstörténeteknek, a fantasy- (vagy azzal határos sci-fi) sorozatoknak és a jelen vagy a közeljövő dilemmáit fejtegető szériáknak is külön blokk jut. A valóságos internetes hisztériát provokáló Trónok harcához és Walking Deadhez éppúgy került szerző, mint a kamaszoknak kedves Beavatott-sorozat vagy Terry Pratchett, Hannu Rajaniemi, Alejandro Jodorowsky főként csak sci-fi rajongók által ismert műveinek vizsgálatához. A kortárs merítés miatt a kötet bátran ajánlható azoknak is, akiknek nincsenek alaposabb műfajtörténeti ismereteik, de érdeklődésüket felkelti egy friss tévésorozat vagy divatos szerző. Sőt, valójában nekik, a kíváncsi laikusoknak szól elsősorban a könyv. Ha olvasóként magunk is alaposabban ismerjük az elemzett műveket, könnyebb kiszúrni a lapos következtetéseket vagy a zsurnalisztikus általánosításokat („aki akár csak egyetlen zombis filmet is látott, pár szóban el tudja mesélni bármelyik másik hasonló alkotás történetét” – kezdi Walking Dead-elemzését Török Gábor).

Ám semmi gond nincs azzal, hogy a könyvet nem akadémikusok írták, bár az Amerika Kapitányról szóló újságcikk, illetve a Battlestar Galactica vagy a Jean le Flambeur sorozatok tartalmi összefoglalója egy „puha” tanulmánykötetbe sem illik. Inkább a fiktív politikai-társadalmi rendszerek működéséből levont következtetések hiányoznak. A kötet legjobb szövegei azok, amelyek összefüggést teremtenek reális és fantasztikus világok között: Lovász Dorottya precíz Asimov-tanulmányát vagy Kisteleki Károly elmélyült jogismeretet hasznosító Trónok harca-elemzését később is érdemes lesz felütni. Örülhetünk az érvelő szövegeknek is: Tóth Csaba szerint a Birodalom a Halálcsillag megépítésével kényszerhelyzetbe hozta a Lázadókat, Filippov Gábor pedig az Alien pusztítóan erkölcstelen nagyvállalatával példálózva mutatja be, miért van szükség bizonyos fokú állami kontrollra. Egyik esetben sincs szó nagyívű gondolatokról, de érezni, hogy a művek bemutatása nem öncél, hanem legalábbis illusztráció. A könyv tehát bizonyítja, hogy a Tóth által kínált olvasat, a fantasztikus fikció politikai, jogi, hatalomtechnikai szempontú vizsgálata számos elemzőt foglalkoztat, az előzménykötet sikere pedig jelzi, hogy mindez szerencsére sokkal több olvasót érdekel, mint a szorosabban vett film- vagy irodalomtudományi tanulmányok. A következő lépés az volna, hogy ezek a szempontok új, markáns értelmezésekhez is elvezessék a lelkes szerzőket.

 

Athenaeum Kiadó, 2017


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13312