KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Manoel de Oliveira kilencvenhárom évesen is forgat: a Dorian Gray arcképének filmre vitelére készül. Oscar Wilde hátborzongató kisregényének főhősét John Malkovich fogja életre kelteni.

 

*

 

A Coen-testvérek a tőlük megszokott sebesességgel máris új filmen dolgoznak: egy 1966-os angol kasszasikert, A különleges rablást (Gambit) dolgozzák fel újra, Michael Caine után most Hugh Granttel a főszerepben. A brit színész eközben egy másik híres-hírhedt rendezőpáros ajánlatára is igent mondott, az új Farelly blődliben sziámi ikerpárt játszik.

 

*

 

Sinatra-remake után Sinatra-bio. A Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven) még a mozikban, de már készül a gengszterek és a Fehér Ház kedvencéről az első életrajzi film. A leghosszabb éjszaka (The Night We Called It A Day) egy kínos incidenst emel ki Frank Sinatra életéből. A „Hang” David Bowie képében tér vissza a filmvászonra.

 

*

 

Hat évvel a lengyel rendező halála után megvalósult a Kie¶lowskiPiesiewicz alkotópáros Mennyország–Purgatórium–Pokol trilógiájának első darabja; rendezője az első amerikai produkcióját jegyző Tom Tykwer (A lé meg a Lola). Az első két rész forgatókönyve még Kie¶lowski életében elkészült, a Pokol történetét Piesiewicz 1998-ban fejezte be. A Mennyország Sienában játszódik, a Purgatórium helyszíne Los Angeles, a Pokolé Varsó; a rendező(k) személyéről még nem döntött a Miramax.

 

*

 

89 éves korában elhunyt Chuck Jones, az amerikai rajzfilm nagy öregje. Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és a Gyalogkakukk szülőatyja 1938 és 1962 között a Warner-stúdió animációs részlegének vezetője volt, a legendás Tex Avery és Bob Clampett társaságában. Az „animációs film Beatlesének” elkeresztelt trió egyetlen életben maradt tagjaként 1996-ban életmű-Oscart kapott. Utolsó rajzfilmhősét, Timber Wolfot két évvel ezelőtt indította útjára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2534