KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animáció

Kockáról kockára

Hegyi Gyula

Kézikönyv a magyar rajzfilm történetéről.

 

A magyar animáció elmúlt fél évszázadáról sok legendát hallani. Dizseri Eszter most arra vállalkozott, hogy olvasmányos és ugyanakkor egzakt kézikönyvben a legendák mellett a tényekkel is elszámoljon.

Dizseri Eszter évtizedek óta a magyar animációs film szorgos és rokonszenves munkása. E kézikönyv mögött kemény és alázatos munka áll, hiszen a több mint száz oldalas filmográfia 3200 filmről és 300 alkotóról közöl pontos információkat. (Még fél perces reklámfilmek is alkotóval, megrendelővel és alapvető technikai adatokkal szerepelnek benne.) Amíg lesz filmes szakirodalom Magyarországon, az animáció kutatói ezt a könyvet használni fogják: s ez a szerzői alázat legnagyobb jutalma. A szikár tények mellett a kedves rajzfilmfigurák mögött álló alkotóműhely hangulata is megelevenedik a könyvben. A Pannónia „a kiválóság szigete”, költőibben fogalmazva egyenesen „Árkádia” volt egy ellentmondásos korban.

A sok komoly adatot és gondolatot számos rajz egészíti ki. Legtöbbjét Gusztávtól dr. Bubón át Frakkig képaláírás nélkül is könnyen felismerjük. A szép kiállítású albumot végiglapozva még jobban megértjük, hogy az elmúlt évtizedekben az animációs film a kortárs magyar kultúra egyik leggazdagabb ága volt. Ennek vetett véget a rendszerváltozás táján „a tények hideg lehelete”, azaz az egykor világhírű műhely szétesése és szétverése. A Pannónia szellemi bázisán keletkezett sok kis műhely ugyanakkor szerencsés esetben értékeket is produkálhat a tengernyi kommersz termék mellett.

Dizséri Eszter a stúdió fénykorában a Pannónia rokonszenves „propagandistája” volt. Hűsége töretlen, hiszen a szervezet széthullásával is megmaradt az „ügy” elkötelezettjének. Értékes munkája minden szakmai részleten túl egy szellemi műhely és egy baráti közösség érzelemgazdag krónikája is. E közösség szétrobbant, tagjai szétszóródtak, de a körülöttük kialakult szellemi áramkör nem szakadt meg teljesen. Ennek dokumentumait örökíti meg a Kockáról kockára, immár a magyar filmtörténet számára is.

 

Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998, Balassi Kiadó, 1999.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2895