KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Az európai filmdíjról

N. N.

 

1988. november 26-án osztják ki először az európai filmdíjat. Az európai film tekintélyének növelésére létesített díjat Berlinben nagyszabású ünnepség keretében adják át. Az európai filmdíj a hollywoodi filmakadémia Oscar-díjával szeretne konkurálni, ezzel is egyengetve az európai filmek művészi és üzleti sikerét.

A díj ötlete dr. Volker Hassemertől, Nyugat-Berlin kulturális tanácsosától származik. A következő kategóriákban osztják ki: a legjobb film (a producer kapja); a legjobb fiatal film (producer és rendező is kaphatja); a legjobb rendező; a legjobb színész; a legjobb színésznő; a legjobb mellékszereplő; a legjobb fiatal színész és színésznő; a legjobb forgatókönyv; a legjobb filmzene; a legjobb fényképezés; a legjobb speciális effektus. Az első két kategória díja pénzjutalom, amit egy új európai produkcióba kell befektetni.

1988. augusztus 31-ig huszonhat európai állam nyújtotta be nevezését az európai filmdíjra, a legjobb film és a legjobb fiatal film kategóriájában. A többi kategória díjaira héttagú jelölőbizottságot hoztak létre, melynek tagjai: Doris Blum (nyugatnémet filmkritikus), Henning Carlsen (dán rendező), Derek Malcolm (angol kritikus), Mészáros Márta, George Reinhart (svájci producer), Günter Reisch (rendező, NDK), Marie-Noelle Tranchant (francia kritikus).

Az európai filmdijbizottság tagjai: Silvio Clementelli (az olasz filmproducerek szövetségének elnöke); Gérard Ducaux-Rupp (a francia filmexportőrök szövetségének elnöke); Bengt Forslund (a svéd Filmintézet művészeti igazgatója); Diego Galán (a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztivál igazgatója); Jerzy Kawalerowicz (lengyel rendező); Wolfgang Klaue (Az NDK Filmintézetének igazgatója); Anton Langhammer (reklámfőnök); David Rose (az angol Channel 4 program filmműsor szekciójának vezetője); Nyikolaj Szavickij (szovjet filmkritikus); Heinz Ungureit (a nyugatnémet ZDF televízió műsorigazgató-helyettese).

 

Jelölések az európai filmdíjra:

Bulgária: A legjobb film: Az erőszak ideje (rendező: Ljudmil Sztajkov)

A legjobb fiatal film: Ahova megyünk (Rangel Vlcsanov)

Csehszlovákia: Miért? (Karel Smyczek) Ház kettőnek (Miloš Zábranský)

Dánia: Pelle, a hódító (Bille August Cannes-i nagydíjas filmje) Járvány (Lars von Trier)

Finnország: Helsinki – Nápoly – Egy egész éjszaka (Mika Kaurismäki) A Szovjetunióból, rockkal (Marjaana Mykkänen)

Anglia: Távoli Hang (Terence Davies) Viharos hétfő (Mike Figgis)

Görögország: Helidona gyerekei (Costas Vrettakos)

Gém Németországnak (Stavros Tornes)

Magyarország: Hanussen (Szabó István) Kárhozat (Tarr Béla)

Portugália: Kannibálok (Manoel de Oliveira) A tréfamester (Morais-José Alvaro)

NSZK: Az ég Berlin felett (Wim Wenders) Lányok tűzszerszámmal

Izland: A holló árnyéka (Hrafn Gunnlaugsson)

Hollandia: Az eltűnés (George Sluizer) Az utolsó utazás (Kees Hin)

Szovjetunió: Ahik Kerib (Szergej Paradzsanov) Fogyó idő (Alekszandra Szokurova)

Jugoszlávia: Név nélküli film (Srdjan Karanović) Idegen föld (Dragan Marinković)

Ausztria: Nocturno (Fritz Lehner)

Törökország: Utazás az éjszakába Mindennek ellenére

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4916