KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szél harcosai

Nagy Zsolt

E nem túl sokatmondó cím helyett a máskor oly nagyvonalú filmcím-fabrikálók előállhattak volna például „A kis Herceg(nő) 2984-ben” címváltozattal, mivel ez a különös japán rajzfilm új-Hollywood csillagmeséi mellett erősen támaszkodik Saint-Exupéry és Orwell művének motívumaira. A gyanútlan kritikus a távol-keleti akciófilmek egy újabb darabját sejti, helyette pedig egy sajátos műfaji hibriddel találja magát szemben: postwardream-et lát – rajzfilmen. Pontosan ezer évet lépünk előre az időben, a földgolyót, éppen hét nap (!) alatt gyilkos kór tizedelte meg, a szétszórt, egymással örökös harcban álló, kicsiny települések között a mérgező, éhséget, járványt, halált hordó dzsungel az úr. Ebben a rákos sejtek burjánzását idéző, fortyogó tavakkal, valaha volt egzotikus növényekkel teli rengetegben tanyáznak az emberek életét leginkább veszélyeztető óriásférgek, a gorgók. A Szél Völgyének lakói – élükön a fiatal Zandra hercegnővel – békében élnek megerősített váraikban, az energiát „alternatív módon” szélmalmokból nyerik, ám a Gonosz mesterkedései a kis közösség létét kezdik fenyegetni, megindul a harc, melynek főhősünk önfeláldozása vet véget; élete árán menti meg az ellenségeket a kölcsönös pusztulástól. A történet ennyi, maga a film azonban jóval több ennél. Elsősorban arra a borzongatóan gyönyörű képi világra kell utalnunk, amely itt jóval több, mint háttérfreskó, a pergő ritmusra és az új meg új ötletekre, amelyek egy pillanatra sem engedik lankadni a néző figyelmét. A meghökkentő anakronizmusok halmozása – középkori lovagvár, mai harckocsi és a holnap űrcirkálója egymás mellett a kölcsönös, értelmetlen pusztítás rémét idézi. Végül egy személyes megjegyzés: aki ilyen-olyan okból eredendő undorral viseltetik különböző bogarak, férgek stb. iránt, az kétszer is gondolja meg, hogy miként hat rá egy ezerszeresére felnagyított ragadozó szitakötő vagy a csápjait nyújtogató ízeltlábúak hadseregének látványa, mert ilyenekben sűrűn lesz része, ha jegyet vált e „meséhez”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5167