KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Ki nem ismeri Hammettet?

Kovács Dénesné

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Nemrégiben olvastam kritikát Wim Wenders Hammett című filmjéről. Egyetértek a cikk szerzőjével, jogosan kifogásolta a film új, magyar címét. Sokszor tapasztaltam már, hogy nálunk átkeresztelik a filmeket, de ilyen rossz és megtévesztő címmel ritkán lehet találkozni. Wenders Amerikában forgatta ezt a filmjét, Coppola volt a producere, kettejük huzavonájáról itthon is olvashattunk. Wim Wenders híres-botrányos filmje Dashiell Hammettről, a műfajteremtő detektívregény-íróról szól. Igaz, hogy Dashiell Hammett nem szerepel a kétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiában, de regényei közül a Véres aratás, A máltai sólyom, Az üvegkulcs és A cingár feltaláló megjelent magyarul, neve nem ismeretlen nálunk. (Gondolom, sokan olvasták Jozef Skvorecky szellemes könyvét, az Egy detektívregény-olvasó ötletei című krimitörténetét, amelyben részletesen leírja Dashiell Hammett pályafutását.) Ezek után azt hiszem, meg lehetett volna tartani Wenders filmjének eredeti címét.

Feltételezni sem merem, hogy a Hammettet azért keresztelték át, mert attól tartottak, hogy ez a név semmit sem mond Magyarországon. Márpedig A piszkos ügy félrevezető cím: aki krimire vágyik, csalódik a moziban, egész idő alatt hiába várja azt a bizonyos „piszkos ügyet”, aki pedig Wendersre kíváncsi, esetleg elkerüli a filmet. Hacsak nem látja a film – hazai – reklámját, amely így szólt: „Hammett a kínai negyedben”. De még ekkor is elgondolkozhat azon, hogy mit reklámoznak, Polanski filmjét, A kínai negyedet, vagy Wenders Hammettjét? A piszkos ügy nemcsak ellentétes a film tartalmával, de meg is téveszti a nézőket, hiszen nemrégiben mutatták be mozijainkban az ausztrál produkcióban készült Piszkos munka és az amerikai Piszkos tizenkettő című filmet.

Nem említeném ezt a címcserét, ám az elmúlt hónapokban több rémes „elfordítás” és „magyarosítás” történt. A Hammett mellett Jarmusch filmjének magyar címe volt a legkirívóbb. Az Idegenebb, mint a Paradicsom (esetleg: Idegenebb az Édennél) helyett a Florida, a Paradicsom magyar címet adták, ami teljesen meghamisítja a filmet, amely éppen arról szól, hogy Florida nem Paradicsom (vagy Éden).

Azt hiszem, jobban oda kellene figyelni a filmek címeire, mert a filmkultúra terjesztéséhez ez is hozzátartozik (el sem tudom képzelni, hogy valamelyik magyar műfordító átkereszteli mondjuk a Háború és békét, mert talált egy blickfangosabb [!?] címet).

 

Kovács Dénesné

tanár

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5839