KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Helyre vagy befutóra

Hollós László

 

Helyre vagy befutóra? Ez itt a kérdés. Aki már megfordult néhányszor a lóversenypályákon, bizonyára megfigyelte azokat a „biztos” tippel rendelkező fogadókat, akik kezükben talán utolsó fillérjeiket szorongatva, a pénztárfülke kis ablaka előtt, a sorbanállás közben gondterhelten azon tépelődnek: vajon a két fogadási forma közül melyiket is válasszák.

Klaus Dobberke filmjének címe a lóversenyek színes világának bemutatásával kecsegteti a nézőt. Azonban csalódnunk kell. Látunk ugyan izgalmas versenyeket, orrhossznyi győzelmet, nagy bukásokat és szebbnél szebb paripákat. Bekukucskálhatunk a zsokék öltözőjébe és az istállókba, sőt még egy lófoghúzás előkészületeit is végignézhetjük. De a vágtákat és a merész ugratásokat mégsem élvezhetjük önfeledten. Túl gyakran szakítja meg ezeket a képsorokat a film gyengécske, néha kifejezetten bárgyú története. A futamok között megismerhetünk egy szép szőke zsokélányt, aki a lovaglásért és a versenyzésért képes mindent föláldozni. A „mindent vagy semmit” elvét valló farmernadrágos amazon csak a győzelmet hajszolja, még kedvenc hátasának testi épségét sem kíméli.

A lósport, a zsokék világa önmagában is izgalmas, megérdemelne egy külön filmet. És talán érdekes lenne egyszer a pénzükkel naponta szerencsét próbáló fogadókat is bemutatni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/10 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6953