KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bonbon, a kutya

Vajda Judit

Ne tévesszen meg senkit a bájos cím: a Bonbon, a kutya nem kiskutyás ifjúsági film a Bogáncs vagy a Lassie hazatér nyomdokain. A címszereplő ugyanis argentin dog, egy igazi harci eb. Kis unokahúgunk érdeklődése helyett tehát egy egészen más célcsoportnak készült a film – ám ez nem a kutyatenyésztőké vagy a kutyaviadalok közönségéé, hanem az egyszerű, kisrealista filmek kedvelőié.

Carlos Sorin műve sokáig nem csak a címével téveszt meg: a főhős, Juan Villegas (akit nem mellesleg Juan Villegas játszik) állástalan szerelő, kézzel faragott kések árusításával próbálja fenntartani magát – inkább kevesebb, mint több sikerrel. Elkeseredésében még egy állásközvetítőt is felkeres; a film azonban ezután nem a társadalmi drámák vonalát követi, hanem egészen más útra tér. Hősünk egy kisszerű, de kedves kalandját meséli el, melyet a fent említett ebnek köszönhet. A férfi egy tenyésztő özvegyétől kapja ajándékba a törzskönyvezett, fajtatiszta állatot. Amikor a sors összehozza egy kutyaszakértővel, úgy tűnik, az álmok és lehetőségek kapuja tárul fel előtte, és nagy elánnal veti bele magát a kutyakiállítások világába.

A kamera imbolygó mozgása azonban éppen annyira bizonytalan, mint hősünk, aki itt áll 52 évesen, munka nélkül, egy ronda nagy kutyával, és nem tudja még, mi lesz vele. Ezt egyébként a néző sem fogja megtudni: apró álmok és még apróbb győzelmek – mindössze ennyit látunk, és ez bőven elég.

A Bonbon, a kutya újabb darab azon remek dokumentarista játékfilmek (A pityergő teve története, Zuhanás a csöndbe) sorában, melyek az utóbbi időben érkeztek hozzánk. Újabb kisrealista munka, ahol ezúttal az argentin valóság egy darabjával szembesülhetünk – és végül még egy soványka kis happy endet is kapunk.

 

Bonbon, a kutya

El perro – argentin-spanyol, 2004. Rendezte: Carlos Sorin. Írta: Santiago Calori, Salvador Roselli, Carlos Sorin. Kép: Hugo Colace. Zene: Nicolas Sorin. Szereplők: Juan Villegas (Juan „Coco” Villegas), Walter Donado (Walter), Rosa Valsecchi (Susana), Mariela Diaz (Coco lánya), Claudina Fazzini (Claudina), Micol Estévez (Graciela). Gyártó: Romikin – Guacamole. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8209