KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ellenséges vágyak

Varró Attila

Se, jie – kínai-amerikai, 2007. Rendezte: Ang Lee. Írta: Eileen Chang novellájából James Schamus, Hui-Ling Wang. Kép: Rodrigo Prieto. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Tony Leung (Yee), Tang Wei (Wong), Wang Lee Hom (Kuang), Joan Chen (Yee asszony). Gyártó: Focus Features / Haishang Films / Mr. Yee Productions / River Road Entertainment. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 151 perc.

 

A tajvani Ang Lee rég várt visszatérése Hollywoodból saját kínai gyökereihez hasonló kapuszerepet tölt be a rendező alkotópályáján, mint egykor az Értelem és értelem: míg 1995-ben Jane Austen klasszikusa segítette át egy idegen kultúra küszöbén, ezúttal a kantoni irodalom talán legnevesebb írónője, az amerikai emigrációban 1995 őszén elhunyt Eileen Chang (Szerelem az elbukott városban, 18 tavasz) egyik műve jelenti a mankót a Hulk és a Túl a barátságon giccsterheibe beleroppant hajdani auteurnek a hazafelé vezető úton.

Chang 30 oldalas novellája (amely eredeti címében is az Austen-műre rímelVágy és elővigyázat) egy titkos délutáni légyott néhány óráját meséli el, középpontban egyetlen másodperc létfontosságú érzelmi döntésével: a megszállt Sanghajban egy femme fatale szerepbe sodródott diáklány és a beleszerelmesedett kollaboráns kémfőnök egyenlőtlen viszonya szemrebbenés alatt áthangolódik a több évnyi gondos munkával felépített merénylet utolsó előtti pillanatában, a viszonzatlan szerelem melodrámai konfliktusából ólomsúlyú sorstragédiát formálva néhány bámulatosan finom ecsetvonással. Lee bő két órás adaptációja ezzel szemben komótos, veretes kémtörténetbe fordítja az alaphelyzetet, Forgószél-féle noiros szerelmi háromszöggel, bántóan disszonáns szadista ágyjelenetekkel és egy erőltetett akciófordulattal kedvezve a keleti ellipszisekre, elharapott félmondatokra kevésbé fogékony nyugati nagyközönségnek – míg a rendező Austen hömpölygő prózáját hajdan kínai takarékossággal rántotta feszesre, most a hagyományos hollywoodi dramaturgia redundáns, precízen kidolgozott szabványszerkezetéhez dúsítja fel Chang lélegzetvételnyi remekművét. Az Ellenséges vágyak Arany Oroszlán-díjas kém-melodrámája méltóságteljes, melankolikus fesztiválfilm, pontosan bekalibrálva két kultúra ízléshatárára, Ang Lee szerzői pályáján újabb mértéktartó mesterdarab – adaptációként viszont csak annyira tekinthető sikerültnek, akár egy törékeny haiku, amelyből az angol fordításban erőteljes, gazdag szonett lett.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9282