KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Családban marad

Tüske Zsuzsanna

Sveitabrúokaup – izlandi, 2008. Rendezte és írta: Valdís Óskarsdóttir. Kép: Anthony Dod Mantle. Szereplők: Nanna Kristín Magnúsdóttir (Inga), Björn Hlynur Haraldsson (Barði), Ágústa Eva Erlendsdóttir (Auður), Ólafur Darri Ólafsson (Egill). Gyártó: Mystery Island / Duo / Ave / WhiteRiver. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 99 perc.

 

Úgy tűnik, ha izlandi filmről van szó, a sötét, szigeti életforma jelensége bármely műfajba képes befészkelni magát és egyszerű vendégművészből állandó sztárrá avanzsálni. A filmes szaknévsorban eddig csak változatos vágói megbízatásai (A születésnap, Egy makulátlan elme örök ragyogása, A Mongol) révén számon tartott Valdís Oskarsdóttir első, saját rendezésű filmjéből megtudjuk, mi sül ki abból, ha az esküvői vígjáték háttere nem a hollywoodi szabványnak megfelelő flancos nagyváros, hanem a depresszió földrajzi megfelelője, az északi lápvidék.

A road movie-ként egyaránt működő komédia körülbelül kéttucat szereplőt megmozgatva mutatja be egy jegyespár, Ingibjorg és Bordi, valamint egy egész násznép szatirikus kálváriáját. A történet alaphelyzete szerint a népes család egy busztúra keretében próbál eljutni otthonról az esküvő helyszínére kiszemelt vidéki templomba. Mivel az utazás alatt a vőlegény és a menyasszony nem láthatják egymást, a két nászkaraván tagjai közti kommunikáció egyre zavarosabbá válik, ráadásul az állandó eltévedés, az esküvői stressz, valamint az apró titkok kipattanása miatt a totális széthullás veszélye is beárnyékolja a szedett-vedett família boldogságát.

A félresiklott ünnep alaphelyzete akár A születésnaphoz hasonló, súlyos, északi drámáé is lehetne, Oskarsdóttír filmje azonban műfajában és jellegében inkább egy amerikai rokonnal, A család kicsi kincsével fűzi szorosabbra a szálakat – mindezt skandináv módra, szürkébb tónusokkal és még fanyarabb ízekkel teszi. Az alapvetően jellemkomikumra és dialógusokra épülő párkapcsolati roncsderbi, noha időközönként kissé döcögősen vagy vánszorogva halad a kijelölt úton, lakodalmi túrája mégsem kerül lépéshátrányba jófajta műfajtársaival szemben.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9899