KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Leszbikus vámpírok gyilkosai

Varga Zoltán

Lesbian Vampire Killers – brit, 2009. Rendezte: Phil Claydon. Szereplők: Paul McGann, James Corden, MyAnna Buring. Forgalmazó: Budapest Film. 89 perc.

 

Ha összegyűjtenénk a legabszurdabb, mégis nézőfogónak szánt filmcímeket, a Leszbikus vámpírok gyilkosai biztosan az élvonalban végezné. A gombhoz a kabátot elve alapján a forgatókönyvírók előbb csupán a legeszementebb címre pályáztak, s csak ezután szőttek köré sztorit. A Leszbikus vámpírok gyilkosai nemcsak általában a vámpírfilmek paródiája, hanem ezen belül a Carmilla-történet, illetve más csábító vámpírlányokra építő leszbikus vámpírfilmeké, amelyek főleg a hetvenes években Európájában számítottak divatosnak (A vámpír szeretők; Vámpírok – Drakula lányai). Ennek ismerete azonban alig tesz hozzá a filmhez – bár Carmilla alakját nyíltan fölhasználja, a forrással (és a cím sugallatával) ellentétben szűköldödik erotikában. Inkább az angol horrorparódiák és más vámpírvígjátékok táborában érdemes üdvözölni a két női társaságra vágyó fiatalember akciódús vidéki túráját, melynek során botcsinálta, ám ígéretes vámpírvadászokká avanzsálnak. A vígjátéki hatások egyik motorja a főszereplő komikusduó tahóbb és gyávább tagja, a másik pedig a jól ismert vámpírfilmes hagyományok és elcsépelt elemek kifigurázása. A Leszbikus vámpírok gyilkosai mégsem pusztán a komikus réteg miatt érdemel figyelmet, hanem vizuális próbálkozása okán is: ha fő helyszíne, az éjszakai, félhomályos sűrű, sötét erdő megjelenítésében nem is versenyezhet Bava, Raimi vagy Burton munkáival, tagadhatatlanul atmoszférikus képi világot hoz létre, melyet képregényszerű vizuális eszközökkel, illetve egyes mozgások lassításának és gyorsításának kombinációjával tesz idézőjelessé.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9953