KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babák – Az első év

Szabó Noémi

Bébé(s) – francia, 2010. Rendezte: Thomas Balmes. Kép: Jérôme Alméras, Frazer Bradshaw, Steeven Petitteville. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Bayar, Hattie, Mari, Ponijao. Gyártó: Canal+. Forgalmazó: Budapest Film. 79 perc.

 

Ha a film plakátján látható mosolyalbum nem lenne elég informatív, a tagline – „Mindenki szereti a babákat!” – sokat elárul a ránk váró élményről. Ugyanis a babákat, ha nem is mindenki, de a gyermekáldás előtt és után álló nők abszolút fizetőképes csoportja egészen biztosan szereti, főleg, ha a helyes kis csecsemőkről készült felvételeknek egzotikus tájak szolgáltatnak hátteret; a Babák pedig éppen ezzel az élménnyel kecsegtet, így hamar megtalálja közönségét.

A fenti külsőségeken túl a Babák nem túlzottan értékes vagy érdekes: érdemi mondanivalója kimerül a különböző földrészek lakóival összefüggő sztereotípiák egymással való ütköztetésében, és az ebből levont tanulságok a párhuzamos szerkesztésmód következtében mindenki számára érthetővé válnak, annak ellenére is, hogy szóbeli kommentárokkal Thomas Balmes filmje egyetlen alkalommal sem él. Így célközönsége egyrészt megnyugszik, hogy képes megfejteni egy párbeszédet nem tartalmazó filmet, másrészt szabadon ítélkezhet mások nevelési szokásain, ami szintén erősíti önmagába vetett hitét. Ezáltal a produkció valódi piaci értéke a nézőben keltett diadalérzettel egyenlő; ebből a szempontból pedig úgy működik, mint a bulvárlapok, kibeszélőshow-k és presztízselőadások placebója, aminek köszönhetően a Babák a dokumentumfilm műfajához képest kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot. Javára írható, hogy a forgatás nehézségeit vállaló négy család jelentős anyagi támogatást kapott, így a nehezebb sorsú mongol és afrikai kisbaba az eddigieknél sokkal megnyugtatóbb körülmények között élheti le élete következő pár évét; az pedig már csak hab a tortán, hogy erről a négy kisgyerekről készült a világ legprofibb home video-ja, amelyet valószínűleg még az esküvőjük napján is levetítenek majd lelkes szüleik – hogy ezt ők pozitív, vagy negatív élményként élik-e majd meg, döntse el a jövő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10361