KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ismeri a szandi-mandit?

Czirják Pál

Magyar, 1969. Rendezte: Gyarmathy Lívia. Szereplők: Soós Edit, Schütz Ila, Kállai Ferenc, Kiss Manyi, Sztankay István. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

A magyar film hatvanas évekbeli megújulásában Jancsó Miklós és Kovács András mellett jelentõs szerepet játszottak az évtizedben pályára lépõ fiatalok. És alighogy debütált Gaál István, Szabó István, Rózsa János, Kardos Ferenc, mögöttük máris az alkotók következõ hulláma tûnt fel, köztük filmmûvészetünk néhány meghatározó nõi rendezõjével, Mészáros Mártával, Elek Judittal és Gyarmathy Líviával.

Gyarmathy pályájának nyitódarabja, az Ismeri a szandi-mandit? mindenekelõtt finom humorával tûnik ki, amely a csehszlovák újhullám hangvételét idézõ szatírává teszi a filmet. A történetben egy modern vegyiüzem mindennapjait ismerhetjük meg a nyári gyakorlatra ideérkezõ diáklány szemével. Parodisztikus, helyenként groteszkbe hajlóan tragikomikus epizódok során keresztül tárul fel egy mintatelep korántsem mintaszerû mûködése. A fõmérnök gondolatai az üzem ügyei helyett leginkább csak a hajómodellezés körül forognak; a férfiak naphosszat a nõi zuhanyzónál kukkolnak; talán a portásnõ az egyetlen, aki igyekszik némi rendet vinni a káoszba – nem sok sikerrel.

Bár a csehszlovák újhullám eredményeit a Szandi-mandi nem tudta maradéktalanul adaptálni, Gyarmathy Lívia és állandó alkotótársa, a film forgatókönyvét jegyzõ Böszörményi Géza azok közé tartoztak, akik korán reagáltak Formanék újszerû dramaturgiai eljárásaira. Ez, vagyis a történetkezelés lendületessége, oldottsága és a színészek játékának elevensége tette a Szandi-mandit páratlanul könnyed debütáló munkává. A Magyar Nemzeti Filmarchívum pedig – filmtörténeti sorozatának korábbi darabjaihoz hasonlóan – ezúttal is filológiai igénnyel jelenteti meg a kiadványt.

Extrák: rövidfilmek (58 másodperc; Kilencedik emelet), beszélgetés az alkotókkal, audiokommentár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10592