KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Cápák éjszakája 3D

Kovács Marcell

Shark Night 3D – amerikai, 2011. Rendezte: David R. Ellis. Írta: Will Hayes és Jesse Studenberg. Kép: Gary Capo. Zene: Tim Williams. Szereplők: Sara Paxton (Sara), Dustin Milligan (Nick), Chris Carmack (Dennis), Katharine McPhee (Beth), Chris Zylka (Blake). Gyártó: Incentive Filmed Entertainment / Next Films / Sierra Pictures / Silverwood Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 91 perc.

Marcangolós horrorfilm létére meglepõen vérszegény alkotás a Cápák éjszakája. Egészen megszépíti a szintén olcsón háromdésített tavalyi Piranha-remake sápadt emlékét. A Piranha 3D kéjes vigyorral élvezkedett a megcsonkított fürdõzõk csuromvér torzóin, mintha az operatõr a bikinifelsõ és alsó lábszár nélkül pózoló csinibabák képeivel vigasztalódott volna a lerágott csont forgatókönyvért. A Cápák éjszakája kerüli az efféle grand guignol látványosságot. Alapos hatástanulmányok késztethették arra a befektetõket, hogy a kamaszközönség megtartása érdekében a puhább korhatárbesorolás irányába mozduljanak. Ez állhat az éjszakai idõzítés hátterében is. Hiába ugrálnak ki a vízbõl mutatványos delfinek módjára óriási cápák, az éjszaka leple alatt ártalmatlan fekete foltként riogatják csak a nézõket.

Nem a naturalista vérengzés hiánya persze a film legnagyobb problémája. Spielberg pontosan tudta, hogy egy jóvágású hátuszony felbukkanása a fenyegetõ morajzene kíséretében túltesz a legrémisztõbb speciális effektuson is. A Cápák éjszakájából azonban nem csak a John Williams-kaliberû zeneszerzõ hiányzik, hanem gyakorlatilag minden, ami egy tényleg hátborzongató matinéfilmhez szükséges. A turistáskodó egyetemistákat molesztáló tanyasi martalócok sztorija az elmúlt években annyira elhasználódott, hogy még édesvízi cápákkal és snuff-filmes perverzióval fûszerezve sem mûködik. David R. Ellis rendezõ a Kígyók a fedélzeten önfeledt B-filmes bohóckodása után most komolyra próbálja venni a figurát, de hamar bebizonyosodik, hogy lehetetlenre vállalkozik. És egy unalmas, ötlettelen cápás horrorfilmet, amiben még mócsingos harapásnyomok sincsenek, a kamaszközönséggel végképp nem lehet megetetni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10823