KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry Potter és a Titkok Kamrája

Pápai Zsolt

 

Tavaly a Harry Potter-történetek moziverzióinak sorát nyitó darabot a könyv szolgai reprodukciója miatt kárhoztatta a kritika, így sokan arra számítottak, hogy a második epizódban az alkotók nem elégszenek meg J. K. Rowling írásának egyszerű illusztrációjával. Az új adaptáció azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az első részhez hasonlóan alig több szimpla mozgókép-reprintnél, a készítők ezúttal is fetisisztikus áhítattal tekintettek az eredeti regényre, és csak kis számú módosításig merészkedtek. Azok is inkább hátrányára, mint előnyére váltak produkciójuknak, a kötelező dramaturgiai korrekciók mellett ugyanis a könyv sajátosan brit zamatú élceit érintették a legjelentősebb változtatások. A vígjáték-specialistának tekintett Chris Columbus rendező fura mód éppen a humor kilúgozását tekintette egyik fő feladatának, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik, hogy nem lőtte be elég pontosan a film célcsoportját: munkája – lévén horrorisztikus elemekkel bőven ellátott darab – családi mozinak túlságosan sötét tónusú, a multiplexek törzsközönségét adó popcorn-nemzedék számára viszont túlontúl együgyű lett. A direktor és csapata annyira sok szempontot igyekezett egyszerre érvényesíteni, hogy végül is egyiknek sem tudott maradéktalanul megfelelni; a krimi-, sci fi- és fantasy-patternekben gazdag, invencióban viszont szegényes mesét a látványos speciális effektusok sem mentik meg a kudarctól. Érdektelen képek sorjáznak a vásznon, igaz, a sok feledhető szekvencia között akad egy emlékezetesebb is. Az opus csúcsjelenetében a számítógép generálta Gonosszal megvívott csörte során a címszereplő fecnikre szed szét egy fóliánst. Emblematikus pillanat, mivel arról beszél, amiről mostanság mindenki sustorog: a Gutenberg-galaxisnak végérvényesen befellegzett. Részben az efféle filmeknek köszönhetően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2061