KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Űrcowboyok

Pápai Zsolt

 

Az Éjfél a Jó és Rossz kertjében című filmje kivételével Clint Eastwood legutóbbi rendezései – legyen a műfaj thriller, western vagy romantikus szerelmi história – ugyanazon a talajon, hasonló alapállásból születtek: gerontomozi valamennyi, mind témájukban, mind pedig a megformáltság erejét tekintve. A nem is olyan rég még elnyűhetetlennek látszó, hetvenes éveit taposó sztár nem egy, a közelmúltban forgott opusának (Államérdek, Az igazság útja) nehézkességét elnézve, úgy festett, Eastwood végérvényesen lemarad az ifjabbak mögött a közönség kegyeiért folyó versenyfutásban.

Ám mindezt most cáfolni látszik: az Űrcowboyok lendületes, ötletes, már-már fiatalos hevületű mozi. A cím félreérthetetlenül utal rá, egyszerre rendhagyó és tradicionális buddy-movie-t, sci-fi köntösbe öltöztetett westernt látunk; elhanyagolható apróság, hogy ezúttal nem gengsztereket vagy vadlovakat, hanem egy elkószált műholdat kell befogniuk hőseinknek. Az 50-es években űrsétára kiképzett Deadalus csoport négy tagja végül nem juthatott el a kozmoszba. Évtizedekkel később azonban lehetőségük adódik erre: amikor elszabadul egy műhold, melynek vezérlőrendszere a Deadalus vezetőjének tervei alapján készült, a NASA a veteránokat küldi a hiba kijavítására.

A film bő első fele az akció megszervezését tárgyalja, sziporkázó gegek és szellemes, a helyzetkomikum számos formáját kiaknázó előadásban – Eastwood egész eddigi életművében nem robbant annyi poén, mint itt, e rövidke órában. A remek szereplőgárdának oroszlánrész jut ebben: noha Eastwood színészként őrzi mord tekintetű sztalker-imidzsét, a többiek – különösen a csoport Casanováját adó Donald Sutherland – örömmel csinálnak paprikajancsit magukból.

A második részben új vágányra áll a film, a sztori Az igazak és az Apollo 13 nyomvonalán halad tovább, a humor lassan elpárolog a történetből, s a speciális effektek veszik át szerepét. Az ötletes vonalvezetésű, életteli forgatókönyv itt veszít erejéből, de a papírízű fordulatokért kárpótolnak a míves digitális effektusok. A stílustörést ugyan megsínyli a film, az Űrcowboyok mégis delikátum: Eastwood a nyugdíjas-korhatáron túl is bírja szuflával, sőt köröket ver olyan kollégáira, akik az unokái lehetnének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3155