KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hósüti

Tosoki Gyula

Snow Cake – kanadai–brit, 2006. Szereplők: Alan Rickman, Sigourney Weaver, Carrie-Ann Moss. Rendező: Marc Evans. Forgalmazó: SPI. 108 perc.

 

Napjainkban nyugaton a szuperemberek által menedzselt bombasztikus megváltásmesék mellett egyre nagyobb piaca van a kisrealista üdvözüléstörténeteknek. Kivált a független(ebb) rendezők kedvelik az ilyen, jórészt kamaraformába öntött filmeket, azzal együtt, hogy köztudottan számos veszélyt (közhelyesség, érzelmesség) rejtenek magukban.

A walesi Marc Evans Hósüti című munkája nagy igénnyel és jó ízléssel készült, a sikerültebb megváltásfilmek közé tartozik. A történet középpontjában Alex (Alan Rickman), a nehéz életű, magányos ötvenes férfi és Linda (Sigourney Weaver), a nála kicsit fiatalabb, autista nő áll, a film kettejük sorsának elegáns egymásra rímeltetésére, illetve – ezzel párhuzamosan – finom ellenpontozására épül. A rendezőt láthatóan az a kérdés foglalkoztatta, hogy az eltemethetetlen fájdalmak és pszichés nyavalyák miként züllesztik reflektálatlanná az embert a környezetével szemben, illetve hogy miként lehetséges kitörni ebből a helyzetből.

Evans csöppet kimódolt szituációra építi filmjét (Alex és Linda gyermekeinek sorsa kísértetiesen hasonló), de ügyesen szövi a szálakat, így az alaphelyzet művi jellege csak a zárlatban lesz egyértelmű, akkor, amikor a néző már azonosult a történettel, és ezért alig zavaró. Ráadásul a figurák valóban életszerűek, csupán a Carrie Ann Moss játszotta magányos Maggie dramaturgiai szerepe értelmezhetetlen sokáig, de idővel az ő helyét is megtalálja a rendező.

A realista tónust az életszagú forgatókönyv (szerzője az autista fiát egyedül nevelő Angele Pell) és a hamisítatlan kanadai kulőrlokállal bíró Wowa városka eredeti helyszínein lefolytatott forgatás szavatolta.

Extrák: werk, kimaradt jelenetek, előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9152