KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Klónok háborúja

Varró Attila

Clone Wars – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Filoni. Írta: George Lucas történetéből Steven Melching, Henry Gilroy és Scott Murphy. Zene: Kevin Kiner. Gyártó: CGCG / Lucasfilm Animation. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.

 

Tekintve, hogy a Star Wars-univerzumot születése óta felerészt mesterséges effekt-teremtények, felerészt marionett-bábuk érzelmi kifejezőerejére redukált színészklónok népesítik be (Harrison Ford Han Solójának üdítő kivételével), az ezredforduló óta igencsak várható volt, hogy előbb-utóbb elkészül a történetfolyam első CGI-produkciója – meglepetést csupán az okozott, hogy ehhez előbb egy hagyományos rajzfilmsorozat tévésikere kellett: az eleve értékítéletként is funkcionáló cím ezúttal egy animációs tévészériát takar, a frissen mozikba került játékfilm csupán átkötő elem és nyári marketingfogás két évad között.

Maga a történet (ami úgyszintén egyfajta hidat képez a kronológiában, valahol a Klónok háborúja és A Sith bosszúja közt) volumenét tekintve sem több egyszerű tévéepizódnál: időnként összeakadó, szerény két szálán Anakin kutat Jabba elrabolt porontya után, miközben Obi-Wan serege élén új meg új bolygókon ütközik meg a lázadók csapataival. A cselekményidő tekintélyes részét a technikának leginkább megfelelő monstrózus harci jelenetek teszik ki, amelyek amilyen látványosak, olyan képzeletszegények (beleértve egy függőleges sziklafalon zajló összecsapás sajnálatosan elpazarolt remek ötletét) – ezen kívül csupán komikus közjátékok és néhány narratív kötőanyagként szolgáló csoportmegbeszélés küzd a figyelem fenntartásáért. A rajzfilm egyetlen érdemét a mai korstílusban szokatlan karakterdizájnja jelenti: szereplői mind vonásaik, mind mozgásuk tekintetében leginkább a fél évszázada népszerű supermarionation-bábfilmek (mint a nemrég élőfilmesített Thunderbirds) kompjuterváltozatainak felelnek meg – mintha csak a Pixar első Godzilla-filmjét gumijelmezes statiszták karton-felhőkarcolókon végzett pusztításainak rotoszkóp-eljárással rögzített animációjából digitalizálná pixelekbe.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9524