KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A felolvasó

Nevelős Zoltán

The Reader – brit-amerikai-német, 2009. Rendezte: Stephen Daldry. Írta: Bernhard Schlink. Kép: Roger Deakins és Chris Menges. Zene: Nico Muhly. Szereplők: Kate Winslet (Hanna Schmitz), Ralph Fiennes (Michael), Bruno Ganz (Rohl), Alexandra Maria Lara (Ilana), David Kross (Michael). Gyártó: Mirage Enterprises / Neunte Babelsberg / The Weinstein Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 124 perc.

 

Ha A felolvasó német produkció lenne, rutinosan beilleszthetnénk a közelmúlt történelmét feldolgozó német filmek sorába, tekintve azonban, hogy angolul beszélő, amerikai dominanciájú koprodukcióban készült alkotásról van szó, A felolvasó inkább mint egy világsikerű regény adaptációja áll előttünk, különös tekintettel arra, hogy rendezője, Stephen Daldry és forgatókönyvírója, David Hare előző munkája, Az órák szintén egy híres kortárs regény adaptációjaként kapott figyelmet többek közt az Oscar-gálán.

Bernhard Schlink 1995-ös regényének egyik fő témája valóban a második világháború után felnőtt nemzedék szembesülése a náci korszak bűneivel. Hőse, a szerzővel számos életrajzi mozzanatban egyező Michael Berg joghallgatóként vesz részt egy háborús bűnöket vizsgáló tárgyaláson, amikor az egyik vádlottban arra a nőre ismer, akivel kamaszkorában viszonyt folytatott. Michaelnek egyszerre kell feldolgoznia nemzedékének és nemzetének lelki terheit, valamint személyes problémáját, és így olyan további témák kerülnek terítékre, mint a titkok és a hallgatás terhe vagy az analfabétizmus okozta lelki nyomor. Az SS-őrként elkövetett tetteiért elítélt Hanna legféltettebb titka ugyanis az, hogy nem tud írni, olvasni. Ennek a titoknak a leplezése motiválta számos döntését, és ez a titok nehezedik Michaelre is, amikor hallgat, pedig felfedésével (legalábbis bizonyos mértékben) menthetné Hannát. Michael irodalmi felolvasásai – mikor még nem ismerte Hanna titkát – a testi szerelem mellett a lelki részt voltak hivatottak pótolni, később a börtönbe küldött kazettákon keresztül a két ember közti egyetlen kommunikáció eszközei lesznek.

Az alkotók legnagyobb fegyverténye azonban ezen túlmenően az, hogy az ember és ember közti megértés nehézségeit példázó, a tabusértés határáig kiélezett szituációkat vonultatnak fel: mik a lehetőségei egymás megértésének elkövető és bíráskodó között, különböző generációkhoz tartozó szexuális partnerek között, vagy a perben tárgyalt halálmenetet túlélő zsidó asszony és a maga nehéz ügyében járó Michael között, illetve a kerettörténetben Michael és a még újabb generációt képviselő lánya között. A könyv hosszú elemző-értelmező szakaszainak funkcióját a film párbeszédek, hozzáadott jelenetek, rendezésbeli ötletek, színészi játék által pótolja, aminek következtében nemcsak különösen felkavaró és gondolatgazdag darab, de technikailag is figyelemre méltó alkotás.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9702