KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/augusztus
POSTA
• Pandur Kálmán: Különösen kedvelem... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Gnädig Ferencné: Bérletem van... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Pörzse Géza: Lapjuk legfőbb hiányossága... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Kövesi Péter Pál: Számomra érthetetlen... Olvasói levél – Szerkesztői válasz

• Füleki József: Már tudják, de még nem teszik Jegyzetek a „filmes” Miskolc után
• Kulcsár Mária: A gyerekek bennünket is figyelnek Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
VITA
• Boros István: Lent és fent Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat vidéken
• Csepeli György: A filmkultúra ábécéje, s ami utána következik Vita a filmforgalmazásról
ESZMECSERE
• Palotai János: „Rendezni vége közös dolgainkat...”

• Dániel Ferenc: Félsiket szaxofonos, aki nem tör semmit Üvegtörők
• Kövesdi Rózsa: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” Solo Sunny
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Azok a hatvanas évek! Pesaro
• Zsugán István: Mitől hosszú, ami rövid? Annecy

• Ungár Júlia: Narancszabálók, briliánsevők és proletárok Brecht és a film
• Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei Brecht és a film
• Todero Frigyes: A filmművészet száműzetésbe ment A chilei film 1973 szeptembere után
• N. N.: Chilei filmek 1973 szeptember és 1980 között
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Nevem: Senki
• Sólyom András: A Olsen-banda boldogul
• Ambrus Katalin: Szerelmeim
• Zsilka László: Édenkert a sikátorban
• Ardai Zoltán: Repülés az űrhajóssal
• Kövesdi Rózsa: A majmok bolygója
• Lajta Gábor: Muppet Show
• Veress József: A kis rendőr nagy napjai
• Képes Júlia: Zugügyvéd zavarban
• Harmat György: Kivégzés hajnalban
• Loránd Gábor: Benzinkutasok az Arany Patkónál
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Látnivalók, tanulnivalókkal Arany Prága
• Glatz Ferenc: Történetírás, képernyő, film Televízió és történelem
KÖNYV
• Koltai Ágnes: A western
• Szilágyi Gábor: Kultúra és film a weimari köztársaságban

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az áruló

Alföldi Nóra

Traitor – amerikai, 2008. Rendezte: Jeffrey Nachmanoff. Szereplők: Don Cheadle, Guy Pearce, Saïd Taghmaoui. Forgalmazó: Budapest Film 114 perc.

 

Az iszlám és a nyugati világ konfliktusa különösen frusztráló dolog lehet Hollywood számára, mert ugyan a néhol hisztérikus méreteket öltő terror-fenyegetettség multiplex vászonért kiált, de soha nem volt ennyire problematikusan megrajzolható, a mítoszgyár sémáiba nehezen begyömöszölhető ellensége Amerikának. A politikai korrektség jegyében nem lenne szép dolog habzószájú, hátizsákot detonátorral kiegészítő szögletes antagonistát skiccelni egy masszív zsánerfilmbe – a világnézeti különbségekkel illik óvatosan bánni, pláne, ha a másik oldalnak bonyolult, a nyugati normákat alapból megtagadó ideológiája van, amiért az életét is képes feláldozni.

Az ezúttal forgatókönyvírói–produceri szerepben tetszelgő Steve Martin és derék bérmunkás rendezője, Jeffrey Nachmanoff kézenfekvő megoldást talált a problémára. Tüchtig kémfilmjük főhőse egy muzulmán identitású kettősügynök, aki feltétlenül a jó oldalon áll, azaz elsősorban saját makulátlan erkölcseinek híve. Iszlám fundamentalistaként emberáldozatok nélkül robbant, az FBI fedezékében a vallását eláruló terroristákat golyózza ki. Samir Horn a 9/11 ügynöke: rendet tesz a sematikusan gondolkodók fejében, és alázatosan odacsap az antagonistáknak – az Álomgyár így igényt tarthat szolgálataira.

A hangvétel komoly, de különösen szimpatikus, hogy semmi sincs túllihegve, körülményeskedésnek nyoma se. Nachmanoff gyorsan osztja a lapokat, rutinosan építi és oltja ki a feszültséget, a legdivatosabb Tony Scott-stílben pörgeti a képeket, semlegesítve ezzel az esetleges patetikus túlkapásokat. Mindezek következtében az ideológiai háttér puszta felületi elemmé, a film pedig kellemesen átlagos erőhatású produkcióvá alakul: politikus-alkatú fogyasztónak kényelmesen elnagyolt akciómuri; a kultúrközi állapotokra kevésbé kihegyezett műélvezőnek gyors és felhasználóbarát tantörténet.

Extrák: Interjúk, forgatási képsorok, mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9778