KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A szabadság himnusza

Tosoki Gyula

Amazing Grace – angol–amerikai, 2006. Rendezte: Michael Apted. Szereplők: Ioan Gruffud, Albert Finney, Michael Gambon. Forgalmazó: Best Hollywood. 111 perc.

A máig javíthatatlanul gőgös nyugati civilizáció az elmúlt évszázadokban nagy leleményességet mutatott olyan technikák kifejlesztésében, melyek bizonyos népcsoportok megnyomorítását célozták. A rabszolga-kereskedelem például egyike a Nyugat (értsd: Nyugat-Európa és az Egyesült Államok) nagy találmányainak, amelynek részletei máig sokkolóak; a rabszolgajelölteket szállító hajók gyakran ötven–hetvenszázalékos halálozási rátával tették meg az utat Afrikától a célállomásig, ami önmagában véve sokat elárul az utaztatás viszonyairól.

A Nyugat nagy adóssága ennek a problémának a feldolgozása szélesebb közönséget is megcélzó filmeken, de azok a direktorok, akik megpróbáltak számot vetni a múlttal, ritkán jártak szerencsével. Spielbergtől például csupán egy hervadt kísérletre futotta e tárgykörben (az Amistadban – mi tagadás – a megszépítő messzeség volt a dramaturg), és a brit Michael Apted munkája is felemás lett. A szabadság himnusza mesterien szerkesztett és príma színészi gárdával dolgozó darab, amely egyúttal kiválóan alkalmas arra, hogy csillapítsa Nagy-Britannia kollektív lelkiismeret-furdalását. A film nem eléggé szókimondó: az abolicionista mozgalmat a XVIII. század utolsó harmadában beizzító William Wilberforce hőseposza meseszép sztori, de nem a múlttal való szembenézést, inkább a kínos részletek elkendőzését szolgálja. Akadnak ugyan nyersebb részletek is, egészében azonban egy hőseposzt látunk – a britek újfent megúszták.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10930