KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az embervadász

Kovács Marcell

Manhunter – amerikai, 1986. Rendezte: Michael Mann. Szereplők: William L. Petersen, Kim Greist, Joan Allen. Forgalmazó: Mirax. 117 perc.

Amikor Graham nyomozó felkeresi hófehér cellájában Hannibal Lecktort (ebben a filmben nem Lecter), a párbeszéd alatt a szereplők arcát váltogató kép Grahamet is rácsok mögött láttatja, a pszichopata sorozatgyilkos tükörképeként. Michael Mann remekművének központi témája az a rettenetes felismerés, ahogy a gyilkost hajszoló nyomozó felfedezi a saját magában rejtőző szörnyeteget. Grahamnek profilozóként azonosulnia kell a gyilkossal, az áldozatok fotóit és családi videóit bámulja, a képek alapján igyekszik megismerni a gyilkos személyiségét. Mann bravúrosan vonja be a nézőt ebbe a folyamatba. Az erősen stilizált képi világ, a hirtelen vágások, a vakító színek és a fenyegetően morajló szintetizátorzene (Iron Butterfly) beszippant a film valóságába. Az érzékszervi receptorok megbolondulnak, a bizarr állatkórházi jelenetben az alvó tigrist simogató kéz látványának hatására szinte érezzük a selymes szőr tapintását és a vadállat leheletének melegét.

Az embervadásznak négyféle kópiája elérhető a nemzetközi dvd/Blue-ray forgalmazásban, ezek hosszban alig párperces eltérést mutatnak, fontos és kevésbé fontos rövid jelenetekben különböznek. A most megjelent változat megegyezik a hét évvel ezelőtti hazai kiadással (Petersen magyar hangja a Helyszínelőkben is hallható Forgács Péter). Aki teheti, őrizze meg a mozikópiával azonos régi tévés, videós verziót (Sörös Sándor szinkronjával). A most megjelent változat tompít a film élén, tartalmaz ugyanis egy lényeges plusz-jelenetet, amelyben Graham a feleségével kapcsolatuk fontosságáról elmélkedik a szállodában, és ezzel a film a normalitás felé húz. Kimaradt viszont a nyomozó zavart lelkivilágának megértéséhez kulcsfontosságú monológ a gyilkos iránt érzett szimpátiájáról („Gyerekkorában kezdődött… Vérzik a szívem azért a gyerekért, valaki szörnyeteget csinált belőle”). A borítókép becsapós, a gyilkos mellkasnyi Vörös sárkány-tetoválását Mann túl harsánynak találta, és az utolsó pillanatban minden felbukkanását kiirtotta a filmből, ennek ellenére sok külföldi kiadás is ezt a képet szerepelteti a dobozon. Az viszont kifejezetten a hazai forgalmazó trehánysága, hogy az ismertető szöveg Fogtündért emleget, holott ebben a változatban a magyar szöveg Csorbafogúnak nevezi a gyilkost.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11131