KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Templom a dombon

Zalán Márk

Krugovi – szerb-német, 2013. Rendezte: Srđan Golubović. Írta: Melina Pota Koljevic és Srđan Golubović Kép: Alexandar Ilić. Zene: Mario Schneider. Szereplők: Alexandar Berček (Ranko), Leon Lučev (Haris), Nebojša Glogovac (Nebojsa) Gyártó: Film House Bas Celik / Neue Mediopolis Filmproduktion / La Cinéfacture / Vertigo/Emotionfilm / Propeler Film. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 112 perc.

Srđan Golubović harmadik nagyjátékfilmje sokadik példája annak, hogy a délszláv háború embertelen eseményei két évtized elteltével is kiapadhatatlan ihletforrásnak bizonyulnak a térség alkotói számára. A szerb rendező azonban konkrét csatajelenetek megidézése helyett egy kis bosnyák község tragédiájának elszenvedőire fókuszál, akik évek múltán sem képesek feldolgozni a rájuk ólomsúllyal nehezedő fájdalmas emlékeket. A valós történéseken alapuló film annak a szerb katonának a tettére építkezik, aki megakadályozta, hogy társai halálra verjék muszlim barátját, heroikus cselekedete azonban szörnyű következményekkel járt. Golubović egyik legnagyobb érdeme, hogy egészen filmje befejezéséig visszatartja az eset részleteit, és figyelmét azok életére összpontosítja, kiknek lelki sebei évekkel a tragédiát követően sem gyógyultak be. A Németországban letelepedett muszlim férfi, a szerb fővárosban dolgozó orvos és a faluszéli templomot két kezével építő édesapa súlyos döntések között őrlődik: érdemes-e még magukban tartani a múltbéli sérelmeket, vagy végleg zárják le azokat, és próbáljanak meg továbblépni? Vajon akkor is megéri-e jót cselekedni, ha annak végzetes hatásai lehetnek?

Golubović munkája nem kizárólag témaválasztása és elbeszélési technikája, hanem pazar képi világa, hangsúlyos helyszínei (a német külvárosi szürke panelek látványa ugyanolyan nyomasztó, mint a szerbeké), pontos párbeszédei és tökéletes színészválasztása miatt is figyelemreméltó darab. Átgondolt, mesterien szerkesztett mű, mely hétköznapi emberek sorsának tükrében vizsgálja egész nemzetek lelkiismeretét, bölcsen elkerülve a moralizáló és sablonos tételmondatokat. A Templom a dombon lebilincselő, erőteljes alkotás, mely ékesen igazolja, hogy a közelmúltról – különösen Európa közép-keleti és déli országaiban – nem ajánlott, hanem kötelesség beszélni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11683