KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Már megint lakótársat keresünk

Csiger Ádám

Casse-tête chinois – francia, 2013. Rendezte és írta: Cédric Klapisch. Kép: Natasha Braier. Zene: Christophe Minck. Szereplők: Romain Duris (Xavier), Audrey Tautou (Martine), Cécile de France (Isabelle), Kelly Reilly (Wendy), Sandrine Holt (Ju). Gyártó: Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 117 perc.

A Lakótársat keresünk (2002) nem volt több a Jóbarátok és a Dawson és a haverok európai moziverziójánál, viszont ugyancsak intelligens és fiatalos, sőt akadémikus posztmodern stílusának köszönhetően nem is maradt el sokban azoktól. Folytatásáról ugyanez már nem mondható el: az első rész több karakterét elhanyagoló, a főhősre fókuszáló Még mindig lakótársat keresünk (2005) sequel helyett silány spin-off módjára hat. A Már megint lakótársat keresünk viszont ugyanúgy értelmezhető apológiaként, nagy visszatérésként, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag. Ezúttal nem a szereplőgárda multikulturális, hanem a helyszín: a francia Xavier Barcelona és Moszkva után immár New York felfedezésére indul.

Cédric Klapisch filmje nosztalgiát nyújt a nyitó darab kedvelőinek, de az előző két opus ismerete nélkül is teljes értékű moziélmény, azok összevont remake-jének is beillik. Az író főhős a direktor szerzői alteregójává, szócsövévé vált a részek múlásával, de úgy tűnik, nem csak szappanoperában és tévés sitcomban lehet elhagyni a jellemfejlődést és némi idő elteltével újra felhasználni ugyanazokat a fordulatokat: Xavier ismét nagy hazafutással akadályozza meg, hogy továbbra is kikapós, éppen félrelépő lakótársa lebukjon. Az alkotói válságról szóló második rész az évadok során egyre inkább kifulladó sorozatok kényszeredett epizódjaira hajaz, a harmadik viszont a Jóbarátok és a Dawson nagyszabású, érett fináléira hasonlít. Nem is szimpla újabb folytatás, hanem trilógia záró fejezete, követi a Sikoly 3 alkalmával felvázolt szabályokat: a „visszatérés a kiindulóponthoz” tételnek felel meg többek közt az, amikor a hős újraegyesül apjával (ahogy Indy és Luke). Ez a posztmodern filmírás netovábbja: az olajozottan működő dramaturgia egyszerre ötvözet sorozat és mozis sequel, valamint (tele)regény és sitcom között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11909