KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fekete-tenger

Soós Tamás Dénes

Black Sea – angol-orosz-amerikai, 2014. Rendezte: Kevin Macdonald. Szereplők: Jude Law, Ben Mendelsohn, Scoot McNairy. Forgalmazó: Select Video. 110 perc.

A II. világháborús legenda szerint a Németország és a Szovjetunió közti meg nem támadási paktum Sztálinnak többe került egy tollvonásnál: 80 millió márkát is küldött Hitlernek „kölcsönként”, ám a szállítmány elsüllyedt valahol a grúz partoknál. Kevin Macdonald filmje szerint az eltűnt kincs nyomába munkanélküli brit és orosz tengerészek indulnak, élükön az elegánsan philcollinsesedő Jude Law-val. Talán az expozíció elsietettsége, talán a légből kapott küldetés lehetetlensége miatt, de van valami mélységesen szürreális a történetben, amit Christopher Ross operatőr is kiemel: alapszínekre kalibrált fényjátéka olyan hatást kelt, mintha a Szárnyas fejvadász harsány megapoliszát zsúfolták volna be a tengeralattjáró fedélzetére. A dokumentumfilmek felől érkező Kevin Macdonald mégis ragaszkodik realista stílusához, ami most a sztori ellenében dolgozik: a túl sötét és a helyszín miatt túlzsúfolt képeken gyakran elsikkad az információ, a kalandból kipereg a feszültség. De elpárologna az amúgy is, mert a hangsúly, mint Macdonaldnál általában, nem az akcióra, hanem az emberi pszichológiára kerül: a fizikai munkával sanyarított életek stresszére, a britek és oroszok kulturális-nemzeti ellentéteire.

Innentől kezdve bármi lehetett volna a filmből: brit kitchen sink dráma például, csak tengeralattjárón, amely a munkások konstans gazdasági válságát, meg persze a bankárnépség züllöttségét tárgyalná, ha nem ragadna le az első kínálkozó pénzember- és munkás-sztereotípiánál. Vagy esetleg thrillerbe oltott tanmese a pénz jellemkorrumpáló hatásáról, ha nem hirtelen, bármiféle magyarázat nélkül kattannának be és vissza a tengerészek. Ha már ok nélkül ugranak egymás torkának, akár tengerész-szakosztályra átírt, Legyek ura-alapú pszichodrámát is kerekíthetnének a magát sarokhelyzetben felszámoló emberiségről, de ahhoz meg az erkölcsről kéne gondolni valamit, a „feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsük a többit?” klasszikus etikai dilemmájáról. A Fekete-tenger, ez a fináléra azért szoliddá fejlődő túlélődráma végül egyik sem lesz. Csupán A Sierra Madre kincse és Az utolsó esély furcsa keveréke, John Huston emberismerete és Tony Scott akcióérzéke nélkül.

Extrák: Kisfilm (Merülés a Fekete-tengerbe), audiokommentár Kevin Macdonald rendezővel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12345