KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szellemirtók

Zsubori Anna

Ghostbusters – amerikai, 2016. Rendezte: Paul Feig. Írta: Katie Dippold és Paul Feig. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Melissa McCarthy (Abby), Kristen Wiig (Erin), Leslie Jones (Patty), Kate McKinnon (Jillian), Chris Hemsworth (Kevin). Gyártó: Columbia Pictures / Feigco Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.

 

Bár kalandműfajaiban Hollywood az erős női karaktereket még mindig mellékszerepekbe száműzve tünteti fel az emberfeletti képességekkel megáldott férfihősök mellett (Wonder Woman Batman Superman ellenben, vagy Jane a Tarzan legendájában), a tény, hogy egyre több nő jelenik meg korábban kizárólag férfiak számára fenntartott főhős-szerepekben (Star Wars: Az ébredő Erő), valamint hogy gonosz antagonistából pozitív karakterré lépnek elő (Demóna) azt bizonyítja: a gyöngyvászon Csipkerózsikája ébredezni látszik az álomgyár által rábocsátott hímsoviniszta lidércnyomásból.

Paul Feig pályafutása során eddig is következetesen nőkre osztotta a férfiak számára fenntartott szerepeket: a Koszorúslányok csattanós csajválasz a Másnaposok-ra, a Női szervek rendhagyó buddy movie-ja a macsó spanokat spinékre cseréli, A kém pedig az erősebb nemet talán a legszexistább módon reprezentáló szuperkém helyett egy önbizalom-hiányos szinglit avat hőssé. Miközben modernkori Évái vicces amazonokként magasztosulnak fel, a teremtés koronái egyre brutálisabb kritikai mélyütéseket kapnak: a 2016-os Szellemirtókban ez a törekvés csak tovább erősödik. Az egyértelmű rendezői hitvallás nem csak a hősök nemcseréjében jelenik meg, Feig krédója ennél jóval szellemesebb ötletekben bővelkedik, kezdve az évszázadokon át elzárva tartott női kísértettel, folytatva a hagyományosan hímtagot szimbolizáló fegyvereket nyalogatva és „Olyan férfi vagyok, mint a fene” kiáltással harcba induló hősnőkkel, egészen az (egyébként szuperhős-szerepkörben ismertté vált) férfisztár karakterével bezárólag, aki a „buta szőke” kliséjének maradéktalan megtestesítője lesz. Paul Feig a feminista Szellemirtók megalkotásával a blockbusterek nagypályáján is bebizonyította, hogy joggal tekinthető a modernkori álomgyár hercegének, aki a szúrós sztereotípiaerdőn átverekedve igazságot szolgáltat szíve hölgyeinek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12859