KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jézus, mobil, fejvadászok

Alföldi Nóra

Les premiers les derniers – belga, 2016. Rendezte és írta: Bouli Lanners. Kép: Jean-Paul de Zaetijd. Zene: Pascal Humbert. Szereplők: Albert Dupontel (Cochise), Bouli Lanners (Gilou), Suzanne Clément (Clara), Michael Lonsdale (Jean-Berchmans). Gyártó: Versus Production. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 98 perc.

 

A belga filmipar egészen különös és ragyogó gyöngyszeme a világ filmgyártásának, már számok szintjén is csupa izgalmat produkál: fele akkora populációt szolgál ki, mint kis hazánk álomgyára, de többszörösen annyi művet termel évente (2014-ben több, mint száz flamand nagyjátékfilm látott napvilágot). Mindennek tetejébe ezek a filmek többségében rendkívül színvonalas, igazi gourmand darabok – nem hiába, a vizuális művészeteknek dicső hagyománya van a térségben.

Bouli Lanners egyike a színtér izgalmas szereplőinek: színészként immár több, mint hetven kredittel rendelkezik, rendezőként pedig eddigi négy nagyjátékfilmjével jegyet tudott váltani A-kategóriás fesztiválokra. A Berlinalén szép sikereket magáénak tudható Jézus, mobil, fejvadászok is érdekes darab: sajátságos western a szürke, nyirkos belga tájba helyezve, amelynek horizontális volta olyannyira elhatalmasodik a vásznon, hogy szinte elvész a néző idő és térérzete. Ebben az apokaliptikus sci-fi hangulatban két fejvadász egy pick-upban száguldozva egy mobiltelefont keres, amelyen kompromittáló felvételek vannak; egy kissé együgyű szerelmespár pedig menekülőben van. Útjukat gyanús megváltó figurák, haldokló szarvasok, mumifikálódott holttestek keresztezik, nyomukban kúszik pár gonoszabb vidéki surmó, akik karakterre úgy hatnak, mintha egy Coen-filmből szöktek volna át belga iparvidék futurisztikus senkiföldjére. Ezen a vidéken minden megtörténhet, ezt az érzetet erősítik a misztikus elemek, amelyek Max Von Sydow meglepetésszerű feltűnésével csapnak igazán izgalmas szürreáliába. Ami az ereje, az a gyengéje is a darabnak: az esetlegesség egy idő múlva kiszámíthatóvá válik. Lenners filmje igazán hangulatos tájkép, kicsit feszesebb tempóval, és némiképp karcosabb történettel valóságos remekmű is lehetett volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13080