KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szörnyek és szerelmek

Pethő Réka

Il racconto dei racconti – olasz, 2015. Rendezte: Matteo Garrone. Írta: Massimo Gaudioso, Edoardo Albinati és Ugo Chiti. Kép: Peter Suschitzky. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Salma Hayek (Longtrellis királynője), John C. Reilly (Longtrellis királya), Vincent Cassel (Strongcliff királya), Toby Jones (Highhills királya), Shirley Henderson (Imma). Gyártó: Archimede / Le Pacte / Rai Cinema. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 134 perc.

 

A klasszikus mesék Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen másféle történetet mond el a Szörnyek és szerelmek három szálon futó cselekménye során. Királyok és királynők vágyainak, perverzióinak abszurd beteljesülését látjuk, tengeri szörnyeket ölnek meg, hogy aztán a szívüket egy szűz főzze meg, hegyi ember tartja fogva a hercegnőt a mesék meséjében. Nem éppen gyerekeknek szól a Pasolinit és Fellinit idéző bizarr alkotás, amelyben többek között egy csúnya öregasszony saját bőrének lenyúzatásától sem riad vissza, ha az a fiatalság ígéretével kecsegtet.

A film alapjául Giambattista Basile 17. századi tündérmeséi szolgálnak – a Pentameronban összegyűjtött elbeszélések és az olasz író karakterei ihlették később, gyerekközönséghez finomítva, Hamupipőke és Aranyhaj történeteit is. Ezeknek a meséknek a nyers változatát látjuk viszont, amelyek nem mentesek sem az erőszaktól, sem a csodás elemektől, mégis a legfőbb összetartó erő közöttük az emberi gyarlóság. Látunk egy teherbe esni képtelen királynőt, aki bármilyen áldozat meghozatalára képes, hogy gyermeke szülessen, ám mikor végre teljesül a vágya, a fiatal hercegnek boldogtalan életet teremt kisajátító és önző szeretetével. Highhills királya ezzel szemben egy bizarr bolha nevelgetésére áldozza összes szeretetét, ugyancsak boldogtalanná téve a lányát, akinek sorsával olyannyira nem foglalkozik, hogy utódját végül egy ogrénak kénytelen odaígérni. A harmadik szálon két idős és csúnya nővér megy el a végsőkig, amikor a buja király szerelmének megszerzése a tét, feláldozva mindent egészen a bukásig. Az egyszerű, mégis látványos képi világgal elmesélt Szörnyek és szerelmek végig feszengésre készteti a nézőt, miközben megalkotja az intellektuális művészfilm-tündérmese műfajának talán egyetlen képviselőjét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13673