KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legendás állatok – Grindelwald bűntettei

Pethő Réka

Fantastic Beasts: The Crimes Of Grindelwald – brit, 2018. Rendezte: David Yates. Írta: J. K. Rowling. Kép: Philippe Rousselot. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Eddie Redmayne (Göthe), Ezra Miller (Credence), Jude Law (Dumbledore), Johnny Depp (Grindelwald), Zoe Kravitz (Leta). Gyártó: Heyday Films / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 134 perc.

 

J. K Rowling mesevilága több történettel a Harry Potter után is működőképes tudott maradni, amit eredetiségének köszönhetett – mostanáig. A Legendás állatok és megfigyelésük két évvel ezelőtt nem összekacsintó ismétlődésekből és nosztalgiázásból épült fel (szemben például az új Star Wars epizódokkal), érződött rajta, hogy az írónőnek volt ötlete egy újabb történet megalkotásához: új karaktereket emelt be a már létező varázsvilágba és köréjük saját kalandokat épített. A Grindelwald bűntettei azonban nem tesz mást, mint hogy rácsatlakozik erre az új franchise-ra: a legendás állatok most még nagyobbak, mint legutóbb, ám sem a szerelmi szálak, sem a varázslóvilág erőviszonyai terén nem sokat változik a status quo.

Grindelwald fél évvel a korábbi történet lezárása után most egy grandiózus nyitóakció keretében megszökik a fogságból, és elkezd híveket gyűjteni. Célja, hogy egységbe szervezze mágus társait, mivel szerinte a muglik, az egyszerű emberek veszélyt jelentenek a varázslóvilágra. A mese ezúttal visszaköltözik Európába, Párizsban járunk, ahol a szökevény rejtőzködik. Göthe Salmander vezetésével összegyűlik a korábbi négyfős csapat, és gyakorlatilag ugyanazt a kutatást és nyomozást folytatják, amit legutóbb abbahagytak, de – spoiler! – legalább most sem jutnak vele előrébb.

Így tehát kapunk egy több, mint két órás játékidővel rendelkező filmet, amelynek a cselekménye mindössze annyi, hogy az előző epizódban megismert főgonosz felvázolja az eljövendő varázsló-holokauszt képét, amivel szerez egy számára jelentős szövetségest, és valószínűleg (de nem biztos) meggyőz néhány varázslót, hogy később álljanak majd mögé. Közben azonban az az érzésünk, hogy ugyanazokat a jeleneteket látjuk ismétlődni, mint a két évvel korábbi film esetében. Most nagyobbak a sóhajok, a durranások, ám eltűnt a báj, a kaland, mindaz, ami érdekessé és élettelivé tette ezt a mágikus világot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13931