KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Horror

Iliescu kis Drakulája

Farkas Jenő

Az amerikai krimiíró, Dan Simmons Az éj fiai című, 1992-ben megjelent regényében a vámpír-Drakula ezredvégi olvasatát kapjuk, kiválóan dokumentált aktuálpolitikai körítéssel.

 

1989. december végén, egy amerikai milliárdos pénzén kiváló amerikai tudósok utaznak Romániába, hogy megtekintsék a HIV-fertőzött gyermekekkel zsúfolt otthonokat, és segítsenek a betegeken. Az orvosok találkoznak Iliescuval, Petre Romannal, Dumitru Maziluval, az „átmenet nagyjaival”. Az egyik kórházban rábukkannak a néhány hónapos Joshuára (a csapat tagja, Kate Neuman, amerikai orvosnő később örökbe fogadja a beteg kisfiút), aki több vérátömlesztést követően meglepetésre kigyógyul a HIV-fertőzéséből. De hamarosan kiderül, hogy az idős amerikai milliárdos nem más, mint Karós Vlad, azaz Drakula leszármazottja, utolsó helytartója, aki utódja ünnepélyes beiktatására érkezik Bukarestbe. Az utód nem más, mint a kis Joshua, aki gyomrán keresztül is képes vért felszívni, és újjá tudja varázsolni beteg immunrendszerét.

Kate hazaviszi a kis Joshuát, és elmélyülten tanulmányozza a furcsa jelenség okait, hiszen immáron legyőzhetőnek tűnik a gyermekkori AIDS-betegség. Azonban Drakula vámpírszolgái, „az éj fiai” elrabolják a kis Joshua-Drakulát, és a poenari-i valódi Drakula-kastélyban, fényes pompával beiktatásra készülnek az idős milliárdos jelenlétében. Az amerikai orvosnő időben érkezik, majd hihetetlen kalandok után visszaszerzi a kis Joshuát.

A regény a Stoker-féle vámpír-Drakula aktualizált változata, amely az egész világon pusztító AIDS fenyegetésének az árnyékában teszi ismét hitelessé a százéves történetet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1481