KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kincses bolygó

Herpai Gergely

 

Úgy látszik, még a Walt Disney Pictures sem bírja már teljes mellszélességgel ontani magából a klasszikus művek unalmasabbnál unalmasabb, cukrosabbnál cukrosabb, hagyományos rajzfilmes adaptációit, azért most azt adhatták ki ukáznak a producer urak, hogy Robert Louis Stevenson híres regényén, a Kincses szigeten ugyan csavarintsanak már valahogy a filmesek. A végeredmény furcsa hibrid lett, amelynek eredményeképpen az „űrhajó” szónak hajó része egészen új értelmezést nyert, ugyanis a világűrben száguldozó gépek pontosan úgy néznek ki, mint a klasszikus vitorlások… Ha a fizika törvényeinek lábbal tiprásától eltekintek, ez az eredetinek szánt ötlet akkor is annyira abszurdnak tűnt, hogy a film végére sem tudtam megbarátkozni vele. Amúgy a hajókat leszámítva a rajzfilm teljes egészében a hagyományos klisékből táplálkozik, és kényszeresen követi az eredeti történetszálat, különbség legfeljebb néhány szereplő külsejében van – Long John Silvernek például megtudjuk, „cyber-beépítései” (!) vannak.

Több humorral, ízlésesebb sci-fi képvilággal, értelmesebben kigondolt gépekkel és érdekesebb idegen lényekkel talán nem lett volna rossz ez a Stevenson-adaptáció, de sajnos a Walt Disney cukormáznak ismét győzedelmeskednie kellett. Azok a szülők, akik már az Aladdinra, vagy a Pocahontasra is áldozatosan bevitték csemetéjüket, valószínűleg jól járnak ezzel a rajzfilmmel is, de akik a gyermekükkel együtt szeretnének szórakozni, azok kerüljék el az űrbéli kincskeresést…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2060