KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az olasz meló

Nevelős Zoltán

 

Európai sikerfilmek hollywoodi újrafeldolgozásainak esetében az ötlethiányt, olykor egy már bejáratott cím használatának marketingcélját szokták emlegetni. Az olasz meló új amerikai változatára igaz mindkettő, ugyanakkor van benne annyi újítás, hogy a Michael Caine-féle, 1969-es angol változat ismerői számára sem tartalmaz kevesebb meglepetést, mint azoknak, akik szűz szemmel érkeznek a moziba.

A forgatókönyvírók mintha roncstelepen talált cselekményalkatrészekből szerelték volna össze művüket: a leselejtezett brit krimivígjátékot darabjaira szedték, kiválogatták az őket érdeklő elemeket, hogy saját előregyártott cuccaikkal kiegészítve végül valami divatos, ütős és mégis elegáns mozidarabot hozzanak létre. A nagy olaszországi rablás (egy nagy halom aranyrúd ügyesen kivitelezett meglovasítása), amely ez eredeti film csúcspontja volt, itt a bevezető jelenetben lezajlik. Ami az új film fő konfliktusa, az az eredetiben még utalásként sem szerepelt: a profi betörőbanda egyik tagja áruló, átveri társait, sőt az életükre tör, majd otthon, Amerikában kezd új életet a teljes kincs birtokában – a halottnak hitt társak pedig visszavágnak. Az új vonalvezetés ellenére, az új film tartja magát remake voltához, az immár „amerikai meló”, az arany visszaszerzésének akciója során ugyanis sorra bukkannak fel az eredeti film fordulatai. Természetesen három Mini, egy fehér, egy kék és egy piros játssza majd a főszerepet az akció során, és a nagyvárosi dugóval való bűvészkedés lesz a legfontosabb eszköz a rablás kivitelezésében. Caine szerepét, az ifjú ötletmestert Mark Wahlberg alakítja meggyőzően, de humortalanul, oldalán hangsúlyos partnernővé emelték ki az eredeti film kevés női szerepének egyikét, mely így a szép és csinos, színészként viszont kevésbé izgalmas Charlize Theron jussa lett. Ja, és az elképesztő slusszpoén helyett itt felejthetően sablonos a befejezés.

Ha azonban nem akarjuk mindenáron a régi Olasz melóval összehasonlítani, F. Gary Gray (Nincs alku, Túl mindenen) filmje átlagon felüli színvonalú, fordulatos és elegáns krimi erős szereplőgárdával és néhány izgalmas, aprólékosan kidolgozott akcióval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2183