KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Human Nature

Déri Zsolt

 

Egy újabb kliprendezõ, aki a nagyjátékfilmeknél köt ki. A francia Michel Gondry elsõsorban Björkkel kialakított munkakapcsolata révén került a köztudatba (eddig hat klipet készítettek közösen), de olyan egyéb zseniális videókat is rendezett, mint a Cibo Mattónak a Sugar Water, a Daft Punknak az Around The World, a Foo Fightersnek az Everlong, a Chemical Brothersnek a Let Forever Be vagy legutóbb a Radioheadnek a Knives Out. Klipjeivel, reklám- és rövidfilmjeivel az 1999-es Titanic Fesztiválon is szerepelt, és ennek apropóján Gondry interjút is adott, amelyben készülõ elsõ nagyjátékfilmjére is kitért: „A film egy szakállas nõrõl szól, egy szõrös nõrõl, aki beleszeret egy tudósba, aki jó modort tanít az egereknek. Õk ketten találnak egy vad gyereket, elkezdik tanítani, és filozófus lesz belõle.” Nem meglepõ, hogy a forgatókönyv ugyannak az embernek a munkája, aki az utóbbi évek egyik legjobb játékfilmes bemutatkozásának, a szintén kliprendezõ Spike Jonze John Malkovich menet címû filmjének szürreális sztoriját is jegyzi: Charlie Kaufmanról van szó (aki Jonze mellett Gondry filmjének producere is). A fõszerepben pedig olyan színészek komédiáznak, mint Patricia Arquette, Tim Robbins és a vidám walesi vadember, Rhys Ifans.

Minden adott tehát egy újabb mestermûhöz, amivel Gondry a nagyjátékfilmre sikerrel átnyergelt klipmûvészek, David Fincher, Spike Jonze vagy Jonathan Glazer (Szexi dög) illusztris kis társaságába kerül… Ám a Human Nature valahogy mégis enyhe csalódást kelt. Pedig ez a szürreális komédia tele van verbális és vizuális poénokkal, sziporkázó jelenetekkel (Rhys Ifans például úgy viselkedik, mint egy életre kelt rajzfilmfigura), az erdõben játszódó jelenetekben örömmel fedezhetjük fel a Björk-klipek – elsõsorban a Human Behaviour és a Bachelorette – ismerõs képi megoldásait (sõt Patricia Arquette énekel is!), ám mindez nem tereli el a figyelmet Kaufman forgatókönyvének kidolgozatlanságáról (például az összecsapott befejezésrõl), és Gondry sem képes annyira kezében tartani az anyagot, hogy azt feledtesse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2434