KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)

N. N.

Hatvanhét éves korában meghalt Tomás Gutiérrez Alea, a kubai film egyetlen világszerte ismert és nagyra tartott rendezője. A jómódú havannai családban nevelkedett Alea joghallgató korában készítette első amatőr filmjeit iskolatársával, a majdan legendás operatőrré váló Nestor Almendrosszal. A friss diplomást kevéssé vonzza az ügyvédi karrier, inkább Rómába megy, a Centro Sperimentaléba filmrendezést tanulni. Kubába visszatérve csatlakozik Fidel Castro gerillamozgalmához, létrehozza a forradalmárok titkos híradófilm-műhelyét. A forradalom győzelme után ő készítheti el az első „szabad” dokumentarista játékfilmet Forradalmi történetek címmel. Alea azonban több volt lelkes propagandistánál, korán kivívta magának a kritika jogát a Tizenkét szék (1962) Kubára hangszerelt szatírájával és az Egy bürokrata halála (1966) kafkai sötétségű hatalomrajzával.

Élete alkonyán, halálos betegen ehhez a rebellis hagyományhoz nyúlt vissza Alea, amikor a homoszexualitás tabutémájáról (Eper és csokoládé, 1993) és az elpangott forradalomról forgatott keserű komédiát (Guantanamera, 1995).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=328