KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hiúságok máglyája

Koltai Ágnes

 

Szokvány amerikai ellen-karriertörténet a Wall Street (Tőzsdecápák) árnyékában; egy parvenu bank-zsúrfiú tündöklésének és unalmasán undok bukásának édes-keserű históriája. Éles társadalomkritikával persze. Mindenki megkapja a magáét, a bróker, az ostoba feleség, a butuska szerető, a gátlástalan politikus, a megvesztegethető ügyvéd és az alkoholista íróújságíró. Ez szinte már kötelező, ha amerikai regényről és annak filmes adaptációjáról beszélünk.

A zolai naturalizmust és a balzaci kritikai realizmust megirigylő Tom Wolfe Brian De Palma kezére adta három évvel ezelőtt írt, bestseller-lista vezető könyvét, s ebből a különös kézfogóból olyan film született, amelyből senki sem ismerhet magára. Ez nem a Kandirozott mandarinzselészínű áramvonal szellemesen csípős világa, s nem is Palma elegáns-intelligens filmnyelve. A Hiúságok máglyája képekkel illusztrált társadalmi kiáltvány Paul Fussel szellemében – afféle „bátor” bizonygatása annak, hogy igenis léteznek egymástól jól elkülönült osztályok Amerikában. Ám ami Fussel tudományos esszéjében (Osztálylétrán Amerikában) helyénvaló, az Brian de Palma filmjében iskolásán okoskodó.

A film hősei szociológiai kategóriák kacagó, síró, ordítozó megtestesítői, akik úgy viselkednek, beszélnek és buknak alá a megvetés pállott aurájába, mint a bábok. Drámaiatlanul tragikusak, akár ha a tengerparti verőfény vagy az óceáni tájfun színházi látképében lépnének fel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4181