KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A múmia

Kömlődi Ferenc

 

Látványos prológ: a fáraók – számítógépes animációval majdnem élethűre varázsolt – Egyiptomában járunk. Ármány és szerelem, bűn és bűnhődés – a gyilkos ifjú párt mumifikálják. A férfit élve temetik a szarkofágba, ártó szelleme hosszú évezredekig kísért… A film legizgalmasabb és leglátványosabb jelenetei az első tíz percre esnek, pedig a néző szívesen szálldosna még az antik Kelet misztikus ködében. Helyette századunk húszas éveit és az Indiana Jonesból (is) merítő kalandtörténetet kapunk. Kellő távolságtartással. Alighanem ez a rendezés legfőbb erénye, hiszen horroron, thrilleren, zombikon edzett szemünk a borzadályt elsősorban akkor veszi be, ha megfelelő humorral tálalják. Gyilokban nincs hiány, ám cseppet sem bánjuk, sőt, ha a holtak is feltámadnak, azon is csak kacagunk, olyan pompásra sikeredett a rosszindulatúan vigyorgó csontváz, vagy egy-egy ádáz múmia lemetszett, de még mozgó és kártevő keze… Ebben a moziban minden másodlagos, talán csak a mesteri látvány és a nem kevésbé mesteri precizitással komponált tömegjelenetek nem azok. Tipikus hollywoodi termék: működnek a speciális effektusok, a színészek nem tűnnek ki, de nem is tévednek, tökéletes a forgatókönyv, és a végén még a hőn dobogó szívek is egymásra találnak. Persze, addig poklok poklait, mérhetetlen sivatagokat és kísértetvárosokat kell végigszáguldozniuk. Rajtuk ül a fáraó átka, s az átok csak furfanggal és erővel győzhető le. Mint a mesében. Mert A Múmia mesefilm a javából, vasárnapi matiné a legifjabbaknak. Igazi B-szériás kalandmozi, kár horrorként reklámozni, holnapra elfelejtjük, de a másfél óra alatt önfeledten szórakozunk. És a mostani ínséges időkben már ez is dicséretes teljesítmény!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4527