KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

A Thomas Crowne-ügy

Pápai Zsolt

 

Adott egy, az élet örömeibe és a maga zsenialitásába belefáradt milliomos, aki hogy enyhítsen mindennapjai egyhangúságán, szokatlan lépésre szánja el magát. Festményt rabol ugyanis. Teszi mindezt csak úgy, passzióból, mint – két Die Hard-filmje okán általam egyébként igen kedvelt – John McTiernan rendező a mindenre éhes mozisták idejével.

Pedig az alapanyag jó, nem véletlen, hogy Hollywood gyakran fordul ihletért a történethez. Az idei szezon is futtatott már egy hasonlót (Briliáns csapda), az őseredeti opuszt Norman Jewison forgatta harminc évvel ezelőtt: A Thomas Crown-affér a ’60-as években az osztott képmező alkalmazásával kísérletező amerikai filmek egyik ma is jóízűen elfogyasztható darabja. Noha a zárlattól és néhány apróságtól eltekintve McTiernan filmje mind történetvezetésében, mind pedig tempójában nagyjából Jewisont követi, munkája – leginkább a két főszereplő közötti kapcsolat elmaszatolása miatt – nem állja ki az összehasonlítás próbáját. McTiernan az akció, a románc és a krimi között pendlizik, pedig igazán az akciózáshoz ért. Az eredmény: széteső, szétfolyó mozi, melynek hosszúra nyújtott, puffadt és tésztás (magyarán: ásítóan unalmas) középső harmadában mintha a rendező önmagát karikírozná. Mintha – minimum – két filmet látnánk. Azaz egyet sem.

Igaz, ha a film professzionális vágóképi megoldásokkal, lendületes svenkekkel operáló kezdő képsorait és bő invencióval megírt utolsó jeleneteit is figyelembe vesszük, végeredményben nem olyan rossz a mérleg, de azoknak, akik meg szeretnének ismerkedni ezzel a történettel, én inkább a Thomas Crown eredetijét ajánlom. Tíz éve hozták ki magyarul, néhány eldugott tékában még elérhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4581